Sorsok...

Pflugerfefi•  2021. július 21. 19:48  •  olvasva: 114

Álmok kataton sodrásában élünk

nappalok hangjai dübörögnek az èjben

falra szegezve mindennapi kèpünk

s nem talàljuk magunkat a fènyben


Keresve sem találjuk a  létigéket

templomok kövein vàrjuk a csodàt

vègig àbrándozzuk a misèket

s kilèpve látjuk többiben az ostobát


Régóta tudjuk hazudnak az àlmok

s az èlet sem mindíg kék èg 

sokszor elhagynak örök barátok

s megsárgul a règi fènykèp


Csúfot űz a sors számolatlan

terhet akaszt vállunkra a hatalom

mondjàk nem számít hisz bárdolatlan

és magasra nő trágya s az alom



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pflugerfefi2021. július 22. 15:04

@Mikijozsa: Köszönöm vèleményed!

Mikijozsa2021. július 22. 11:09

a barátok elmennek s azt gondoljuk róluk de jó nekik mert a mennyben vannak most, vagy mégse? sorsunk egy program - melyet - állítólag - előre megírt valaki, nekünk el kell játszani, - hát legyen úgy, de a hatalom ebbe még belerondít - az meg egy másik teher - gratula a vershez

Pflugerfefi2021. július 22. 09:03

@negyvenkilenc: Örülök tetszésednek!

Pflugerfefi2021. július 22. 09:03

@Törölt tag: Köszönöm Marika!

negyvenkilenc2021. július 22. 04:45

Először vannak a tettek, aztán inkább már csak a szándék s végül elhagy minket az is, mint az örök barátok...csúfot űz a sors. Gratulálok, nagyon jó!

Törölt tag2021. július 21. 21:21

Törölt hozzászólás.