Léleksziluettek

Gyász
Pflugerfefi•  2017. április 4. 22:05

Magyarságunk

Látom ha vérzel, színe ugyanolyan

mint az enyém, ha ömöl ,vérfolyam
színünk, szívünk  ugyanaz,
neked is úgy ragyog a tavasz,


most mondd, hogy miért nem értjük egymást,
miért húz szíved vágya más irányba,
hisz lelkünkben dúlnak a világba
kergetett társaink, álmainkban felráz


magyarságod, mely sorsod mostoha
voltát, hordozza sírva szüntelen,
hallgattál, de nem voltál ostoba,
 kereszted vonszoltad bűntelen,


legyél magyar, ki megérti a szót,
szívedben érezd csodás hitedet,
 ne nézd , a hatalom hol integet,
mert szavaink mondják a valót,


vérünkben fáj a csonka sorsunk,
mint szárnyavesztett madár,
színevesztett, kifakúlt múltunk,
de egyszer kitágul a határ........

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom