Léleksziluettek

Egyéb
Pflugerfefi•  2021. január 29. 20:48

Èlet mint kàbulat

Menni kell tovàbb, megrágott csontokon,

élet adta dombokon, halmokon,

úgyis sikerül èveket mögöttünk hagyni,

ha nem, hát az csak selejtes hakni,



Zárt szobák, megcsúfolt életek,

lelkekben rekedt fénylő èkszerek,

mit mutat eme görcsbe rándult világ,

nyaklàncba keservet font hibàk,



Az ébredès keserű étcsokoládè,

a hangulat nyersen ordenàrè,

az èlet keresi a nyílt , szèp àlmokat,

hisz nem lehet mindenki kábult àldozat,



Csodálkozunk hisz nem ezt vàrtuk,

szeretetre , jóra szívünket kitártuk,

kivet a világ ha nem idomulsz,

alakulj, s nem a mélybe hullsz,



Ne figyelj oda, lehet nem a tièd,

sírba nem kisèr a bankból kivèt,

mindezeket mosollyal terheld,

s az àrgusokat szolídan hergeld,



Legyèl aki vagy, ne hagyd magad,

sótlan alak, kiben nem győz a harag,

ne sírj és ne igèrj, hisz tiéd is az èlet,

nevess hisz a lèt csupán ígèret.

Pflugerfefi•  2020. november 8. 20:41

Embersèg...

Lelkemen vastagszik a kéreg,

nem fèrhet màr mindenki oda,

tudjuk , hogy sok a fèreg,

bezàrhatna  minden iroda,



embert próbáló időket èlünk,

ordas hangulat rakott fészket,

vèget soroló hírektől félünk,

 a szív szeretetèrt reszket,



míly gonosz eszme hozta

ezeket a vèrgőzös àlmokat,

hitetlen vagy hívő fokozta,

s ki tágította így a tàvokat,



lelke van ? ki megöli a másikat,

ki olyan  mint Kàin, ki megölte Àbelt,

a testvèrèt, s vèrével itat

földet, melyre az ember ràlelt,



emberállattà válva , digitalizálva,

hisztèriát keltve, hamis hitbe ringatva,

hatalomtól burkoltan kategorizàlva,

egyedisèget mèlysègesen tagadva



èlhetjük irányított keserves létünk,

szabad akaratunk előtt falak állnak,

azt kapjuk, amiből soha nem kèrtünk,

a vàgyunk csupán annyi,

ha az emberek emberrè vàllnának...







Pflugerfefi•  2020. április 24. 09:42

György napra...

Minden az oldalon megnyilvànuló György nevű

poétatársamnak,

Nagyon boldog , ihletben gazdag Névnapot kívánok!

Szeretettel. Feri.

Pflugerfefi•  2018. szeptember 13. 21:51

Lélekút

 Szerettem a létezésed,                 
szerettem a hangod,
imádtam az ébredésed,
általam kinevezett rangod,


tűnt idők varázsa visszatèr,
szívembe szeget  kalapál,
amièrt a lélek ide- odaèr,
már szügyig vèrzett alapár,


semmi a minden , terebèlyes,
végérvénybe ítéltetett normál,
 tömegben lecsapó seregélyes,
tudtad, lelkembe hatoló voltál,


szerettelek ez már olcsó érzelem,
szív sincs , csak döglődő kattogás,
porba hullott  ,amit csak képzelek,
szerkesztett meddő  suttogás,


sárga fényű hold , még ígér
foszló képeket, majdan vágyakat,
reménnyel vígasztal, tán ideèr,
szerelmes hangokat hoz lágyakat,


hiszek mèg  a takart árnyaknak,
a zsebből kifizetett élvezetnek,
a csuklóból letagadott vágyaknak,
ami marad az elfolytott kèpzeletnek,


egó a brifkóban,  semmi nem számít,
penzen vett tülekedő csűrhe, hajbókoló,
lenge röptű   csicska, nem lázít,
csurgatott élhetésèrt  élve rokkoló,


szívemen már vigasz a dobbanàs
mínt kotlós ülök, és èrzelmet hànyok,
s ha majd jön a teérted robbanás,
hozzàd lelkemmel visszatalálok.

Pflugerfefi•  2018. szeptember 12. 10:18

Köszöntés!

Ősi névvel megáldottak,

anyai titkot hordozók,

szeretetből álmodottak,
sarjat szívvel gondozók,
E napon mely neveteket
áldja, fényesedjen a lét,
Szívből és szeretettel
kivánok minden szépet
és jót, az oldalon lévő 
összes versíró Máriának!
Boldog névnapot kedves Máriák!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom