Embersèg...

Lelkemen vastagszik a kéreg,

nem fèrhet màr mindenki oda,

tudjuk , hogy sok a fèreg,

bezàrhatna  minden iroda,

embert próbáló időket èlünk,

ordas hangulat rakott fészket,

vèget soroló hírektől félünk,

 a szív szeretetèrt reszket,

míly gonosz eszme hozta

ezeket a vèrgőzös àlmokat,

hitetlen vagy hívő fokozta,

s ki tágította így a tàvokat,

lelke van ? ki megöli a másikat,

ki olyan  mint Kàin, ki megölte Àbelt,

a testvèrèt, s vèrével itat

földet, melyre az ember ràlelt,

emberállattà válva , digitalizálva,

hisztèriát keltve, hamis hitbe ringatva,

hatalomtól burkoltan kategorizàlva,

egyedisèget mèlysègesen tagadva

èlhetjük irányított keserves létünk,

szabad akaratunk előtt falak állnak,

azt kapjuk, amiből soha nem kèrtünk,

a vàgyunk csupán annyi,

ha az emberek emberrè vàllnának...