Akkor mèg láttalak

Pflugerfefi•  2020. május 20. 21:59  •  olvasva: 20

Akkor még láttalak, mikor

már nem kellett volna,


próbànak jó lettem,

de màr az èrzés sem okolna,


hengerelt az érzés,

símított talp  alá kérgesen,


túlèlni kell èlet képzés,

bőrön keresztül érdesen,


felhők közt kandikál a vágy,

legendává nőnéd ki magad,


hiába, nálad már kihült az ágy,

s a múlás lassanként ragad,


igy lesz a  Dávidból, pelyhüdt,

lehangolt zongora,


a szem , a lèlek  még etűd,

de már nem virít tompora,


érzékek súgják perverziót,

hisz tombolnak hormonok,


de mindig kapsz retorziót,

pedig valahogy màsra gondolok,


2


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pflugerfefi2020. május 21. 21:11

@Mikijozsa: Köszöm Miki.

Mikijozsa2020. május 21. 12:33

de már nem virít tompora...nem idézni akarok e versből, csak mondom hangosan, felszántódhatnak az ugarok is, feltéve, ha -gratulálok versedhez, üdv legyen szép napod

Pflugerfefi2020. május 21. 12:11

@Liwet: Köszönöm látogatásod!

Liwet2020. május 21. 10:37

@Pflugerfefi:
De jó! Persze, hogy valami másra gondolok! :))

Pflugerfefi2020. május 21. 09:53

@skary: csukd be a szemed...:)

Pflugerfefi2020. május 21. 08:39

@kevelin: "eza napsütés ma még aranyat èr"

skary2020. május 21. 08:07

nem jó látni sé

kevelin2020. május 21. 06:21

Jó tetszik " bizony így van ez szívem szeptember végén"

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom