Zokogó lelkem

Doli-Erzsi•  2019. szeptember 9. 13:41

A szemem tükrében nézem önmagam,
Nincs benne szép és jó, csak a fájdalom,
Hisz fel nem fogja már ezt a vén agyam,
Fásult a lelkem nincs is ott irgalom.
 S lásd, ahol az Ég és a Föld összeér,
Ott találkozunk Te meg én, szeretet -
Tengerén, ahol az égbolt is fehér,
Siratom, meg nem született gyermeket.
 Fájdalmas létre tapadtak a felhők,
Kérem Istent törölje le könnyeim,
Anyák napi versek nem mind hízelgők,
Szavam gyöngyszemei, igaz kincseim.
-
Bár a Nap sugara mégis szíven szúrt,
Kivívott harcom lelkembe beletúrt.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Doli-Erzsi2019. szeptember 12. 14:10

@feri57: Ferenc köszönöm a méltató szavaidat!
Üdv. Erzsi

feri572019. szeptember 12. 10:12

Megható gyönyörű alkotás

Doli-Erzsi2019. szeptember 9. 18:03

@Mikijozsa: Miklós köszönöm a szavaidat.
Szép estét!

Doli-Erzsi2019. szeptember 9. 18:01

@Törölt tag: Kedves Marika, köszönöm, hogy velem imádkoztál!
Külön köszönöm a szavaidat!
Szereteettel ölellek. Erzsi

Doli-Erzsi2019. szeptember 9. 17:59

@Törölt tag: Köszönöm kedves E.L.Örültem a látogatásodnak!
Erzsi

Doli-Erzsi2019. szeptember 9. 17:54

@skary: Skary... :)

Mikijozsa2019. szeptember 9. 16:09

meghatóan írsz a szeretet tengeréről és még sok egyébről,gratulálok szeretettel

Törölt tag2019. szeptember 9. 15:01

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2019. szeptember 9. 14:34

Törölt hozzászólás.

skary2019. szeptember 9. 13:49

ámen