Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rab vagyok
Perzsi.• 2023. augusztus 13. 05:45 • olvasva: 176
Nem tudom , merre, hova,
csak futok ezen az életúton,
mint egy űzött vad,
s ha majd elkap a fagy, megdermedek,
mint italodban a jegek ,
el sem olvadok, csak rohanok,
hogy szerezzek másoknak pár jó pillanatot,
de amúgy miért vagyok még itt ?
Hogy tanuljak, vagy ez is csak tévhit?
Olyan szép itt, máskor meg pusztulat,
nincs egyensúly, csak jutalomfalat,
pár perc eufória,
aztán jön a bús melódia:
" Most élsz, most vigyázz, hogy mit csinálsz"...
De rab vagyok,bokámon a lánc,
ez az utolsó tánc,
ez a röpke nász az élettel,
felér egy rémülettel,
ha pedig szabadulni vágyok,
az élet megint rámront.
Perzsi.2023. augusztus 14. 10:14
@S.MikoAgnes: Igyekszem Ágnes, de fáradok. Köszönöm a soraidat!
S.MikoAgnes2023. augusztus 14. 09:58
Maradj még Erzsikém, szerezz nekem is "pár jó pillanatot", sőt többet!!!
Hidd el, ilyet sokan érzünk időnként, akik kínzó fájdalmakkal élnek.
Aztán "az élet megint rámront."- valami jobbal.
Perzsi.2023. augusztus 13. 18:01
@Mikijozsa: Szabadulnék, csak a kiutat nem találom.🙂
Mikijozsa2023. augusztus 13. 14:23
szabadulni kell aztán majd lesz valahogy :)
Perzsi.2023. augusztus 13. 13:01
@Sznearanka: Tudom, hogy igazad van. Csak reménykedem, hogy egyszer találok egy kiskaput, és akkor huss! Réges régen volt egy "álmom".Talán inkább üzenet volt. Nagyszüleim házának kisszobájában feküdtem a babakocsiban. 3 alak( férfi) jelent meg a babakocsi felett. Behajoltak, pár szót váltottak( olyan ítéletfélét, hogy maradnom kell), majd a szoba falán àt távoztak. Az egyikük, aki nem értett egyet a társaival, visszafordult, s szeretet és szánalom últ a szemében. Majd eltűnt ő is.
Sznearanka2023. augusztus 13. 12:01
Innen nem szöksz meg... A kiszabott időt le kell tölteni, és még azt sem tudjuk, mennyi az az idő.