Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Önsirató sajnáltató
Perzsi.• 2024. február 7. 11:33 • olvasva: 69
Sírfelirat fórum
*
Eltűnt, nyomtalanul,
hervatag virág sem jelzi sírját,
s most siratják, oktalanul,
pedig a kőbe véste nyomát.
2023.12.23
Míg éltem, nem sok vizet zavartam,
át néztek rajtam, ha nem is akartam,
most úgy tesznek, mintha fájna a hiányom,
tegyék csak, hisz én már nem bánom.
2024.02.04
3
Perzsi.2024. február 7. 13:50
@Sznearanka: Igen, egyes sorok visszaköszönnek, bár amikor a második verset megírtam , nem a saját versem járt az eszemben hanem egyik nagy költőnk versének igen jellegzetes sora.
Köszönöm a véleményedet!
Perzsi.2024. február 7. 13:47
@Mikijozsa: Most igencsak megleptél Mikibá. Az egy igen régi versem, ha jól emlékszem, Ne szeress a címe. És te erre emlékeztél.... Köszönöm!
Sznearanka2024. február 7. 12:58
Van az úgy, hogy korábbi versünk visszaköszön a gondolatainkban. Olyan ez, mint egy emberi életút során a megoldandó feladatok. Mint egy feladvány, amíg nem oldod meg, folyton visszaköszön. Ma reggel én is hasonlóan jártam. Az én rémálmom, hogy "Nem kellesz senkinek". Mindkét négysoros nagyon tetszik.
Mikijozsa2024. február 7. 11:50
Nagyon jó önirónia, emlékeztet engem egy régebbi versedre, valami olyan volt, Ha majd többet nem írokne keress, nem vagyokitt, elvittek az angyalok, stb, jó ironikus