Perzsi. aprók

Bár csünghetnék édes ajkadon,
mint egy túlérett őszibarack,
s adnék szerenádot a holdon,
de te flegmán csak rajtam kacagsz.

*

Csak a szemed lebegett előttem,
fel sem fogtam a külvilág zaját,
te szótlanul döntöttél helyettem,
s én zokogva ütöm szobám falát.

*

Még ma is a számban érzem az ízed, 

azt a keserédes, fanyar aromát, 

mely szüntelen arra emlékeztet,

hogyan adtad el szerelmünk zálogát.

*