Perzsi. aprók

Ego haiku

*

Mint egy bitorló,

észrevétlen beléd bújt.

Harcolhatsz vele.

*

A telefon már a harmadikat csengette. Végre egy idősebb férfi beleszólt. Halló !

-Jó napot kívánok! Karolina vagyok a  .... cégtől. Lenne rám pár perc ideje? 

Idősebb úr metsző hangon: Tudja maga ki vagyok én?!

-Igen. XY úr.-felelte Karolina nyugodtan. Nem először akadt rá ilyen habitusú emberre.

Rövid szünet, majd  az idős férfi lágy hangon megszólal: Mondja kedveske, hallgatom.

*

Kép az fb oldalamon. Pixabay: geralt

Múlik az idő.
Sok, egyre mélyülő ránc,
barázdát formáz.

*

Napról napra visszatér. Vértől csöpögő szájával ki-kitép egy falatot belőled. A szája sarkában cupákok lógnak. Önelégülten mosolyog. Mint egy jóllakott vámpír.

S még egy apró a fórumból. Megadott stafétaszó: metszet

Tárgylemezen, agyamból egy metszet,
s a tudós csak pislog, elképedten,
ilyen csodát sem látni mindennap,
ez a tréfás minta új nevet kap.

( én tudom mi az a tréfás minta, de lehet találgatni.🙂 )

Álmatlan éjjelen,

fenn, a jéghegyen,

tudod, az óperenciás tengeren is túl,

hol a kismalac is túr,

túr, de mit is?

kész agyrém ez is,

mint az összes mese,

jer, hadd kapjalak be,

mint a kisgömböc a fazekat,

jaj de nehéz ez a nap,

pedig még el sem kezdődött,

a kedvem máris elkenődött,

apropó Máris, a szomszéd,

a tévéből kinéz,

és látja ezt a nyűgös keddet,

ki a fenének kell ez,

azt hiszem visszaalszom picit,

aki kéri, annak küldök egy puszit,

virtuálisat, az ingyér van,

jaj, és még mindig  kedd reggel van!

"DAL" a szolgáltatókhoz

*

Tudod mit? Juszt is,

 kiverem belőled a szuszt is,

nyugi, csak ha akarod, 

míg te a tomporod, izé.... fejedet vakarod,

hogy hol is rontottad el,

olyan puskaporos e reggel...

*

Ha lenne erőm, tanyára költöznék. Éjjel azon gondolkodtam, mi mindent tudnék nélkülözni. 

A távhőt igen, a villanyt is, elég lenne egy aggregátor, a gyertyafény csodás, a tévé is nélkülözhető. Néha azért kell tájékozódni. Na ja, tanya wifivel.... A vezetékes víz, na az hiányozna. 

Míg ezeken agyaltam, egy ifjúsági regény címe ugrott be:

Tessék engem elrabolni!

Tankában az év vége

Búsul az idő,
ma elválaszt két testvért,
múltat és jővőt,
űzi a feledhetőt,
menti a becsülendőt.