Perzsi. aprók

Makacs ez a lélek,

még mindig élek,

s úgy jár bennem ki és be,

mint a lég a festett felhőkbe.

*

Káprázat e lét.

Vajon mit remél?

Szerelmet, bőséget, álmot,

öröklétet, gazdagságot,

vagy bármi jöhet, csak ne fájjon,

a sodrásnak  nincs  fájront.

Sajnálom szegény lelket,

hisz ő nem pihenhet,

mert örök és elpusztíthatatlan,

mit magára vesz, levakarhatatlan,

az idők végéig cipeli, 

vagy még tovább, s azt reméli,

a súlyt átadhatja másnak,

miközben mások neki  gödröt ásnak,

nincs értelme az egésznek,

mint ennek a pár soros " esszének".

Hogy mennyire változik az ember, ezt az alábbi versem is érzékelteti. Újra elolvasva,tetszik, de nem emlékeztem erre a versemre.( sem) mintha nem is én írtam volna. Épp tegnap futottam bele egy észlelésbe. Valaki az arcon (fb) megosztotta egy két évvel ezelőtti versem. Ha nincs ott a linknél a nevem, a forrásra való utalás, azt hittem volna, nem én írtam. Hogy jó jel e vagy sem, miszerint nem emlékszem az irományaimra, mindenki döntse el maga. Mentségemre szóljon, nem szoktam olvasni a verseimet.

A múltat siratva elveszünk,

mintha sosem élt volna jelenünk,

csodára várunk, de hiába,

rászámolunk az imára,

pedig bennünk van az erő,

a szép jövőt teremtő.

2022.01.21

Perzsi.

Kép: pixabay

( attól, hogy benne van az ima és a csoda szó, ez nem vallásos vers.A viták elkerülése végett.)

Fakókék égbolt,
fodor nélküli felhők,
múltsirató kép.

*

Ártatlan lelked,

a gúny savába mártják.

Gyógyuló hegek.

*

Parányi szépség,

kismadár a párkányon.

Lelket vet beléd.

*

Bűnös világban

légy magad a hófehér.

Titkos óvóhely.

*

Bármily csábító,

ne engedj a sötétnek.

Biz az keserű.

*

A kísértés, mint

a vadszőlő indái

úgy szőnek körbe.

*

Két forró csók közt

rövid lélegzetvétel

Időpazarlás

Kérlek ne légy a pénznek rabja,

szeretetet nem kapsz rajta,

s ha majd eljő a kaszás érted,

hogy mennyit is ért, majd megérted.

De akkor már késő,

s tekinteted  könnytől lesz fénylő.

Fórum, 2 soros saját idézetek:

A fájdalmad is csak a tiéd ebben az életben,
el nem tűnik, mint ahogyan a csepp sem, a tengerben.