Perzsi. aprók

Egy gondolat ül a semmi lila ágán,

s csak én kussolok, néha gyáván,

pedig ordítani kéne,

gyertek fel velem a hegyre,

ott érhet minket újabb vízözön,

max gondolázunk egyet a köbön,

ennél zűrzavarosabb úgysem lehet már a világ,

Elon a világűrből egy darabot kirág,

ez a Musk maszk most a menő,

pár bankszámla dagadtra nő,

ti pedig némán tűritek ezt a színjátékot,

no, új játékos jön nemsoká, tudod,

a fehér füst sorsokat fon,

a szemekre hályogot von.

Mai félreolvasásom: 

Nem zörög a haraszt, olvastam egy feltételezett megcsalás kapcsán. Azok a női megérzések, ugye? Ugyanis úgy olvastam: Nem zörög a paraszt.🙂

Szerencsére időben észrevettem a bakim, így nem született kellemetlen komment.

És egy kis plusz: Anti locsolóvers

Nem jöttek a locsolók, 

bánja a kánya,

megettük a nyulat,

finom volt a mája.

Nem rágcsál már több répát,

békében együtt fő vele,

s egy boldog tudattal távozik,

finom lett húsának leve.

🙂

És miért nem?🙂

Sziasztok!

Szerintetek locsolóverset csak férfiak írhatnak? Ha igen, miért? Írnátok saját locsolóverset?

Én kis kertész leány vagyok,

csak egy apró verset tudok,

kölnit öntsél, ne pacsulit,

engem locsolj, ne a pulit!

😁

*

A fene essen már a köhögésbe,

inkább fuldokolnék a röhögésbe,

s míg spicces férfiak róják az utat,

addig én megeszek pár csokinyulat. Úgy húszat.🙂

*

Ott ténfereg egy ittas nyúl,

a konyhában meg bősz harc dúl,

hogy a pöri mellé mi legyen?

nokedlit mindenki vegyen!

*

Drága tojás, sárga túró,

ez a legény de nagy tahó,

bicskával eszi a fagyit,

hátulról önti le a  Marit.

* 

Segítség, nem tudok leállni a versekkel,

pedig mennék randizni a Netflixel,

de sajna nincs előfizetésem,

így múlik el az egész dicsőségem.

A sarkon áll két fickó,

ez már magában is fikció,

de ha tudná azt is a kedves olvasó,

hogy ők ikrek, s Valentin a hangadó,

míg Anti egy sunyi kis különc,

ki a sarkon lesi, mikor jön a küldönc,

kinek kezéből kitépi a rózsát,

s neveti, hogy rángatja a kutya a pórázt,

addig ő csendben megeszi az ajándék Bountyt,

mit egy férj jó ajándéknak hitt,

pedig neje egy jó masszásra vágyna,

s mikor a hangulat tetőfokra hágna,

felcsendül egy dal: bőg a tehén,mert nincs kalap a fején,

na, ekkor törik el a mécses, édes!,

kapjuk el Antit, az egypetéjű egyikét,

ezzel megelőzzük az AntiValentin igét,

hogy aszongya: nincs nő, nincs sírás,

van sör és miegymás.

Úgy borítja be a szürkeség az eget,

minként lényemet a csüggő,  szikár magány,

melyből talán egyszer felébredek,

ha eljő értem a kegyes halál.