Lelkem kivetülései

Vallás
Fakonorbert•  2019. december 1. 11:52

Holdkelte

Az éneklő Holdnak sugarában

hajts térdet a zuhogó esőnek,

add testedet az északi szélnek,

így kulcsold a kezeid imára!


A józan eszünknek határában,

egymásért tisztulnak meg a lelkek,

vihar vezet, semmitől sem félnek.

Emeld fejed az éjnek aranyára!


Leoldja láncainkat a holdkelte,

forr a vérünk, te vagy kezdetünk és végünk,

csillagok kovácsa, Isten, kit félünk!


Lassan kinyílik az égnek szeme,

egy pislantása csak az életünk.

Harcra készen állunk, álmodj velünk!