Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hú
Fakonorbert 2019. október 4. 23:25
Mellkasomba faleveleket tömök.
Sárgát barnát, pirosat és feketét.
Bagolyfiókák lakják szívem helyét.
Rég nem járt bennem ekkora öröm...
Ígérem, őket jobban megőrzöm.
Ma én vagyok az ősz, elvisz szerteszét
A lábaid alá, föléd, és köréd,
a keleti szél, a vad, a törődő...
Büdösborz dicső fingása kísérjen,
Bármerre jársz, a szarvas utolérjen,
Én drága, majdnem utolsó mátkám!
Less erjedt gyümölcstől részeg medvére,
rád essen a fáról mint áldás végre,
Én drága mátkám, csak végre látnám!
kicsisara2019. október 6. 20:14
@Fakonorbert: pihentesd, töltődj :) s van is mire büszkének lenned :)
Fakonorbert2019. október 6. 20:11
@kicsisara: igyekszem.:) Per pill úgy megüresedtem, nem is számítottam rá, hogy kitettem a szívemet, eszemet, mindenemet... Tényleg mindent beleadtam, büszke is vagyok erre. Nem maradt puskapor se.
kicsisara2019. október 6. 14:51
@Fakonorbert: jöhetne többször is.. hiszen a humor sok mindenen át segít vagy nem..
Őrizd és melegedj meg benne.. hiszen eme költemény tényleg nagyon jó! :)
Fakonorbert2019. október 6. 14:33
@kicsisara: ritkán jön ki így, talán egyszer az életben villogásom... Örzöm a lángot, néha meleget is ad. :)
kicsisara2019. október 6. 09:34
Ezen hangosan felnevettem! Hatalmas jó kívánság lappang benne! :D
Tetszett eme művészet!
Fakonorbert2019. október 5. 23:34
@JoseVicT: Én hálásan köszönöm, hogy olvastál. Olyannak is szántam, csak reméltem, hogy betalál...
JoseVicT2019. október 5. 19:17
😄😄😄 Ne haragudj, valahol ott lapul versedben a keserűség (talán, bár Te jobban tudhatod mi ihlette e művet) de az én estém megnevettette... Köszönöm!