Lélek költőzés

  LÉLEK KÖLTÖZÉS

Székelybői J Sándor

A völgybe jövök haza, a völgybe térek meg.

Csak itt, a völgyben éreztem, hogy éltem.

Én egy senkié és mindenki embere 

a lankáid ölében, végleg megpihenek,

várva, hogy a völgyben a Nap újra keljen

.Ott hagyjuk a mindenre képes embereket,  

köztük éltem,  mint egy szelídíte& idegen,

de néha szavaim vadságától megremegtek!

O&hagyjuk a földbe rejte& tetemeket,

ők úgy maradnak éltünkben, mint intő jelek, 

hogy egyhamar ne feledjük el a sötétséget.

A bői völgybe, lélekbe haza tértem,

mint a tékozló fiú, megbánva mindent,

és itt maradok örökre,

mert már itt, nálunk is, a bői völgyben,

az  újrakezde& sorsok fényei derengnek