Orpheus ihlette dal

AndrisFF•  2018. április 8. 03:25

Orpheusz ihlette dal

 

Orpheusz azokat a dalokat ihleti,

Amelyek a kedves elvesztését siratják.

Fosszatok meg szemeimtől,

Mert visszanéztem,

Jön-e a drága?

A pokol tornácára értem,

Ez a dantei első kör.

És a második kör

A szerelem bűnösei.

Hát hazaértem.

A hét főbűn egyike.

A paráználkodás

Gondolata.

Úgy kívántam a testét.

S a pokol harmadik köre

A torkosok, falánkok.

Mert itt is vár rám

Egy kis kálvária.

Mert ambróziát ettem.

Azt hívén akkor,

Itt a Parnasszus,

És a következő bugyor.

A pénz rabjai,

Fösvények, uzsorások,

És tékozlók. Ide tartozom

Én is. Mert amim volt,

Azt mindig feléltem.

S nem féltem, mit hoz

A holnap, csak élveztem,

Mit lehetett. S ez bűn,

Ezért mehetek bugyorba.

Fojtottam volna inkább

Borba. Az indulatom.

Most itt vagyok a negyedik bugyornál,

És illetékes vagyok mind a négynél.

Az elsőbe, mert hitem nem éltem,

A másodikba, mert

A szerelem bűnébe estem,

A harmadikba, mert ambróziát ettem,

A negyedikbe, mert költekeztem.

És mi vár még, hány helyen

Kellene egyszerre lennem?

Aztán az ötödik kör, a haragosok,

Indulatosok, ide aztán főképp

Beestem, mert tartani a nyelvem

Ritkán volt kedvem.

A hatodik kör, az eretnekek,

Hányszor kiálltam mellette,

Hogy vagyok ateista.

Inkább, mint elvakult,

Elárvult Maoista.

És a hitetlenség

Bűnébe estem. Mert

Sztálinért, Leninért,

A pápáért, a Dalai Lámáért

Nem volt kedvem imádkozni.

Ezért kell most kiátkozni.

És nem fogok kiáltozni,

Ha szigonyokkal

Döfik a testem.

És főhetek tovább

Másokkal az üstben.

A hetedik. Ide is tartozom,

Mert egyfolytában

Káromolom az istent.

S jönnek a megbízhatatlanok,

A Rondabugyor a neve.

A költőnek itt a helye.

Mert kerítő, hízelgő,

Szimóniákus, ez is egy státus,

Gátolta a Szentlélek

Szabad működését.

Rabló, s tolvaj volt

Elipszilonnal. Mert

Helyesen írni sem tudott.

Rossz tanácsokat adott,

Amit maga meg sem fogadott,

De mindig hirdette az igét,

Ha kellett, fűt-fát megígért.

Viszályszító volt, s hamisító.

És a kilencedik bugyorba is megvolt

Az oka, hogy bezárják.

Ami a Pokol Kútja.

A parázna, buja,

Elárulta a háza népét,

Kiárusította a hazáját,

Vendégeit jó lakatta,

És végképp volt Judecca,

E kilenc bugyorban vagy körben

Egyaránt otthon van, itt marad

Már többet nem remélhet.

Ezt mind most neked felrovom,

Rovott múltú vagy hetedíziglen.

Az Isten, ha volna, segítsen.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!