AndrisFF blogja

Tartozni valahová

Beköszöntem, befogadtatok.

Bementem, kiutasítottatok.

Beugrottam, kirúgtatok.

Beszivárogtam, elgázosítottatok.

Kopogtam, kalapáccsal adtátok

vissza a ritmust a fejemen.

Tánccal jöttem hozzátok,

ruhámtól

megfosztottatok.

Arannyal jöttem,

az aranyat velem megetettétek.

Ezüsttel jöttem,

a pénzt elkegyetlenkedtétek.

Bronzzal jöttem,

színesfém-telepre dobtatok.

Benéztem, szememet vettétek.

Behallgatóztam, fülemet lenyestétek.

Beszagoltam, jó volt az illat:

pörkölt emberhús szaga.

Betapogattam,

antrax-szal bélelt borítékot találtam.

Benyaltam a résen,

vadállat-csalétek volt éppen.

A szeretet, a szerelem,

a sziporkázó szenvedély vagyok.

Vagyok a kiszorított, kitagadott Atya.

Egy égi felhőn van a holmija.

Az Istennél lesz fogadása.

Oda Ő megy, vagy a klónozott mása.

Kergemarha-kór

Kergemarha-kórban szeretnék meghalni,

Szépen-lassacskán elbutulni,

Abraknak műveim megenni,

Látni sok tehenem még egyszer elleni.

Hallgatni 100 boci dalolását.

Megkeresném a tehenek anyósát,

Ővele összekacsintani

És kérdezni, szép volt, mami?

Farkas András (Szentes, 1944) író, művészetpszichológus