Ellentét

Evanna•  2015. november 1. 11:42

Novemberi verőfény ragyog                              

– hamis képzelet…

Takarják a kék eget, s napot

szürke fellegek,

köd lepjen ezernyi virágot,

síremlékeket!

Lelkünket, mi örökké gyászol   

és  reménytelen,                         

karolja át a borongós ősz,

értő társ legyen                                            

bánatban. Arcunkon folyó könny     

ködpermet cseppel

öllelkezve  hulljon sírokra

emlékeinkkel,

maradjon örök mementónak:

feledhetetlen!

 

 

Majdani, égi találkozás reménye él szívemben,

s üzenem  rideg kőtakaród érintő kezemmel…

 

2015. november 1.

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2015. november 2. 04:33

előre