Panelkölyök

Essran_Rothmor•  2020. augusztus 5. 17:19  •  olvasva: 169

Visszatekerném az időt, ha tehetném,
Fekete-fehérre rajzolja lelkem a tévé.
Vasárnap volt, piac a tömbök mögött,
S én, lelkesen szaladgáltam anyácska előtt.

Repülő voltam, kitárt karokkal szárnyaló,
Mint a száraz jeget keresztülszelő betolakodó.
Végtelen üzemanyag hajtotta repcsimet,
Egy, várva várt finomság reményében.

Élénk vibrálást mutatott felénk a játszótér,
Narancssárga kaviccsal felszórt terepén.
Kétlábú pilonon magasodó betonmatrac,
S ment a forgó, az egyre gyorsuló turbina.

Tágas kanyonokat és erődöket hagytunk hátra,
Mire megérkeztünk a bódék királyságába.
Rengeteg sablon dobozban figyelő kötény,
És a megannyi illatot postázó szél.

Pampuskámon, fürdőző barackkúp napozott,
Éhes szememnek virgonc szája nagyot harapott.
Bajszot ragasztott a porcukros édes méz,
Ragacsos álarcot maszatolt az eleven kéz.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Essran_Rothmor2020. augusztus 7. 18:59

@Mamamaci40: Remélem sikerült visszaadni :) - sosem felejtem el :)

Mamamaci402020. augusztus 6. 09:40

Nagyon szépen megrajzolt gyermekkori élmény, jó volt olvasni!