Őszi levelek

Essran_Rothmor•  2020. július 24. 14:56  •  olvasva: 144

Nedves lépcsőkön sétálnak lábaim,
párától, nehéz levegőt
lélegeznek be pórusaim.
Bakancsom, sötétre ázott fekete tó,
latyakban vágtázó, patáját vesztett ló.

Vörösbe, sárgába bújtak a fák karjai,
komor gyökerek várják megtérni szirmait.
Rozsdás avarból emelt
kápolnába temettetnek, hogy a természet
átadhassa őket a végtelennek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Essran_Rothmor2020. július 28. 23:23

@Mikijozsa: @pmPannaMeszaros: Köszönöm!

Mikijozsa2020. július 26. 09:21

a végtelennek... jó lett

pmPannaMeszaros2020. július 26. 08:27

Szép kis vers!