Az óra körbe jár

Essran_Rothmor•  2021. február 28. 20:00  •  olvasva: 74

Az óra körbejár

A múzeumban töprengő festmény, ott fészkelődik a falon.

Izegnek-mozognak sarkai, míg a szögek nem engednek.

S nem tudja hogyan feleljen meg, a szép arany keretezésnek,

mert maga sem tudja meddig nyújtózkodhat benne.

Kiesve a szerepből, nem jön Oscar, sopánkodó alakításodért.

Szürke fátyladat húzod magad után, mi, ezernyi szempárrá tört,

hosszún, elnyúló tükrök üvegcseppjei.

S végei, töredezettek, akár a hajadnak tűhegyes tincsei.

De a földhöz csapódott, törött keretnek, púpos háta,

nem enged, diafilmben lebegtet téged.

Láthatatlan kéz szorítja, ökölbe, uszályod legvégét.

Csörlő ránt vissza, sebesen teker a videómagnó,

hogy újra ott ékeskedj, mindenki számára,

falba ágyazva, s a negatívokat rögzítse a lelkednek,

egyetlen, dobozkája. Újra!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom