Erzsi-Zsu blogja

Ihletet adja

a bőség csendjét.

A lélek-tükör vonz

holdfényt

mely véletlen,

felkúszik

a borostyán indán.

A csecsemő síró könnye

oldja a csöndet!

Megadott szavak; csend, ihlet, lélek, tükör, holdfény, 

 borostyán, csecsemő, könny, véletlen, bőség. 

Oly nehéz a keresztem,

de Isten segít nekem, 

veszély nyújt sok bánatot, 

oly sokszor rám támadott! 

Isten óvja zsoltárát,

Emberek méltóságát.

Legbelül lélek lankad, 

bezártságtól elhamvad!

Ám léteznek nagy csodák,

magányos betegszobám, 

ne lázadjak ellene, 

alázattal viselem!

Elátkozott pusztulás,

szürke már a fásultság, 

kereszt nyomja fájdalmát,

bűneimet oszlasd már! 

Könnyeimmel

Öntözöm a 

Szerető szavad, 

Ölelésem küldöm 

Néked, hogy itt jártál, 

Örömömben osztoztál a 

Mai szülinapomon. 

Fehér tejszínt önt a tájra, 

csipkét horgol a fa ágra, 

és megdermeszti a létet,

ott, ahol csend sóhajt néked! 

A lányok krumplit pucolnak,

a fiúk tüzet csiholnak,

s lám elkészült az estebéd. 

Tanárúr tervet rak elénk.