Búcsú

Doli-Erzsi•  2015. szeptember 14. 21:12

Újra vakvágányra terelt az élet,
Csendem vesztett, hallgatag emlékezet,
Borzong a testem, tűzet gyújtott lelkem,
Féltő harcom rózsaszín ködbe tévedt.
 
Tűze táncolva járja át csodáját,
Érzem a levendula mily bódító,
Szóáradata, oly felháborító,
Szemem, kegyelmet keresi varázsát.
 
Belefulladok a céltalan útba,
Kérdem; - miért kapaszkodik a múltba?
Lásd a fájó lelkem össze nem törted!
 
Az önzetlen szeretet, és gyűlölet,
Csendben, sárba taposom a bűnömet,
Makacsul dobom gondolatom sutba!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Doli-Erzsi2015. szeptember 15. 20:15

@BakosErika: Erika köszönöm szeretettel.
Ölellek.

BakosErika2015. szeptember 15. 18:46

Átérzem, Erzsikém.
Tetszett.

Doli-Erzsi2015. szeptember 15. 10:54

@skary: Skary,,,de nem ám, csak mosoly van!
Csodás napot mára!

Doli-Erzsi2015. szeptember 15. 10:52

@Galadriel: Kedves Adri!/ha minden igaz, a nevedből ezt silabizáltam ki/
Nagyon jól látod a versem mondandóját, mert ez az út nem vezetett sehova!
Tudod egy "baráttól" búcsúztam e versel! Hm,,,baráttól ott ahol nincs bizalom, ott semmi sincs, na de ez egy másik téma!
Köszönöm,hogy itt játál és olvastál!
Szeretettel: Erzsi

skary2015. szeptember 15. 03:07

rá sé ránts :)

Törölt tag2015. szeptember 14. 23:18

Törölt hozzászólás.