Befogadott érzésen

Doli-Erzsi•  2015. december 10. 18:03

Szeretve ölelem a felleget,
az éjben megmártózó képzelet,
befogadott érzésen tengődöm,
mert vértelen szavakon fejlődöm.
Az időt álmodom megsebezhet,
reszketek, érzem mégis a csendet,
a magányos koloncot bűvölöm,
mint madár, s én, szárny nélkül vergődöm.
Fájó méreg helyett ad kegyelmet,
szelíden takarja élet selyemet,
mába zárom, ez lesz a börtönöm,
szavaimba álmot beleszövöm.
Beleéget a maró végtelen,
haldokló énem, oly türelmetlen,
szeretve kell, hogy hozzám szegődjön,
alázattal szavamat feltöltöm.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Doli-Erzsi2015. december 11. 15:16

@Kicsikinga: Drága Kingácska!
Nagyon - nagyon érzed a gondolataimat, amire mondom bizony, hogy nem tévedsz!
Köszönöm a szavaidat, szeretettel ölellek!
Erzsi

Kicsikinga2015. december 11. 10:51

"Az utamat teríti méreggel,
oly szelíden takarja selyemmel,"

Keserű szavak, és erős akarat az elfogadásra.
Ezt olvasom ki, de lehet, hogy tévedek.

Bár tévednék, drága Erzsikém!

Doli-Erzsi2015. december 10. 20:27

@BakosErika: Erika szíből köszönöm!
Ölellek.

Doli-Erzsi2015. december 10. 20:26

@Galadriel: Drága Pannám, érzem!
Remélem Te is, hogy én is! /na jól megkutyultam/
Na, szeretve ölellek!

Doli-Erzsi2015. december 10. 20:23

@skary: Bízony bele!!! Szép estét!

BakosErika2015. december 10. 19:40

Erzsikém...
Ölellek.

Törölt tag2015. december 10. 19:28

Törölt hozzászólás.

skary2015. december 10. 19:01

mindönkit beleéget