Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Álmatlanul
Doli-Erzsi• 2016. augusztus 19. 09:24
Éjjel álmomból riadok,
párnák közt ölel két karod,
szunnyadó verejték kiver,
Holdsugár engem kifigyel.
Könnyemmel áztatom párnám,
lelkemből kitörőn fáj ám,
mondd hát, minek is így élni,
menedéket kell remélni.
Álmodom nincs lám képzelet,
kesergő létem fénytelen,
párnám az óvó menedék,
a gondolatok feketék.
Sanyarú kusza sorsomat,
párnára szúrom bajokat,
könnyekkel vágyat ringatok,
sugarán mindent fájlalok!
Ez nem is tudom mikori versem, ami most került a kezembe, de ma is aktuális!
Doli-Erzsi2016. augusztus 25. 10:04
@mezeimarianna: Marianna köszönöm.
Puszi
mezeimarianna2016. augusztus 25. 03:47
sajnálom:((szépen szólsz
Doli-Erzsi2016. augusztus 24. 21:40
@Havierez: Sajnálom, hogy rossz kedved lett a versemtől!
Törölt tag2016. augusztus 22. 20:48
Törölt hozzászólás.
Doli-Erzsi2016. augusztus 20. 19:46
@BakosErika: Köszönöm kedves Erika. :)
BakosErika2016. augusztus 20. 16:26
Szomorkás sorok, Erzsikém.
Szeretettel olvastam a versed.
Gratulálok.
Doli-Erzsi2016. augusztus 19. 11:52
@skary: Nincs hozzá erőm és időm!
Szépeket! :)
skary2016. augusztus 19. 11:28
hagyd a régieket a fenébe...írj minden nap :)