A testem a kottám

A testemen van az élő kottám,
hangokat a lelkemmel alkotnám,
dallamát a szél fülembe súgja,
szeretet a mély akkordját zúgja.
 
lelkemben ott az érző szépsége,
több szólamban dúdol ékessége,
megpengetve citeráját hallom,
hangot belém markolva fájlalom.
 
A dobon, haragom kidobolnám,
gitárom lágy hangja, lelki tusám,
így, szívzenével lecsendesedik,
érző lélek vele nemesedik.
 
Nagybőgő vonója sírja zeném,
testemen zongorázó fellegén,
szeretet szívébe hangolódom,
kottám csíkján, lengén himbálózom.
 
Felemeli hangom kósza szélben,
megrészegülve ringatná térben,
hangjegy takarja ölelve testem,
utolsó akkordját átélhetem.