vagyok...

BakosErika•  2016. október 15. 16:45


vagyok a dallam
fülledt nyári este
néha meg a néma szavak
sikoltozó csendje
vagyok a könny
szemed mélységében
ha enyémbe feledkezve
szerelmedet élem
hűs nektár vagyok
ha szomjas torkod száraz
és a forró vágyaidhoz
egy bujálkodó ágyas
vagyok a vászon
rajta minden és semmi
vagy leheletnyi sóhaj
ami marad... ennyi

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2016. október 31. 06:09

@csillogo: @arany52: @Pflugerfefi: @miriam: @Törölt tag:
Drága Marikám, Aranka, Feri, Miriam és vivienne
Nagyon szépen köszönöm ittjártatokat.
Ölelésem.

BakosErika2016. október 22. 07:10

@Ametist: @Rozella: @merleg66:
Kedves Ildikó, Rózám és Gábor köszönöm szépen. hogy olvastatok.

BakosErika2016. október 19. 19:17

Skary, Erikám, Évám köszönöm ittjártatokat.

Törölt tag2016. október 19. 14:42

Törölt hozzászólás.

miriam2016. október 17. 19:54

Szépséges!

Pflugerfefi2016. október 17. 11:32

Tetszik! az eggyüttható,szép szerelem és vágy !

arany522016. október 16. 22:12

Ez az ennyi igazán sok. Szép vers.

csillogo2016. október 16. 21:55

Jó, hogy Vagy! :)

merleg662016. október 16. 12:28

Kedves Erika! Nagyon szép! Gratulálok!

Rozella2016. október 16. 10:09

"vagyok a dallam.. ami marad.." és ez nem kevés Erikám!!

Ametist2016. október 16. 06:41

A mindenség vagy... szépen megénekelted!

dreaming582016. október 15. 20:26

"vagy leheletnyi sóhaj
ami marad... ennyi" ...ennyi - és ez pont elég :)

Nagyon!!!

Pera762016. október 15. 19:44

:)

skary2016. október 15. 18:07

vagyok a fagyok

BakosErika2016. október 15. 17:36

Egy kicsit mindenki az, Miki. :)

Mikijozsa2016. október 15. 16:52

a fény vagy tehát :)