Pusztulás után

BakosErika•  2014. április 11. 18:48

 

Ócska kerekeskút az udvaron,
tanya falára mászik a reggel,
rozsdás kerékpárt öl az unalom,
postás sem érkezik levelekkel.

Nem jár betörő sem, üres minden,
kulcslyukon kifolyik az enyészet,
rigók hadakoznak talált kincsen,
hulló gyümölcs miatt a merénylet.

Éhes szúnyogok mocsaras lesben,
csontig szívnák nedvét az élőnek,
lyukasztó testben a halál lebben,
lárvalelkek vérrel cserélődnek.

A ház előtt tábla, rajta egy cím,
kopottan látszik, hogy eladó,
régen nem járt senki a földjein,
molyrágta lakban néma lett a szó.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2014. április 22. 06:53

Köszönöm, Annám!
Ölellek.

BakosErika2014. április 21. 06:14

Köszönöm, kedves Éva!

BakosErika2014. április 18. 06:49

Köszönöm, Jolikám!

BakosErika2014. április 17. 11:49

Marikám, köszönöm szépen kedves szavaidat.
Ölellek.

BakosErika2014. április 15. 20:42

Köszönöm, kedves Allegra!
Ölellek.

BakosErika2014. április 14. 06:03

Köszönöm szépen, Miki!

BakosErika2014. április 13. 19:37

Köszönöm szépen, Seám.
Ölellek.

Törölt tag2014. április 12. 10:39

Törölt hozzászólás.

pauleve552014. április 11. 23:13

Az enyészet hangulata...nagyon valódi.

Molnar-Jolan2014. április 11. 21:32

Plasztikus képek. A szúnyogos vsz tetszett legjobban.

csillogo2014. április 11. 21:20

Erikám - igen, sok mindenre kiterjedő figyelmed nagyszerűen versbe öntötte a pusztulást!
Jó éjt -
PusziM

Törölt tag2014. április 11. 19:45

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2014. április 11. 19:39

Szép és hasznos vers
habár sok nemszeretem dologról szól, mégis kjell erről írni

Törölt tag2014. április 11. 19:08

Törölt hozzászólás.