Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
összehordva
BakosErika 2017. február 4. 15:27
összehordott élet
utak dallamok
semmivé válok
egyedül vagyok
mélyek a sebek
a szavak ereje
darabokra tört
igazság kenyerek
- mit akarsz Isten
engedj játszani
engedd még a létet
ne akarj ártani
gazdag-szegényen
betűk és porszemek
ez marad utánam
ha „én már nem leszek”
Parafázis - Juhász Gyula: Mit akartam? c, versére
BakosErika2017. február 15. 15:32
@csillogo: @Molnar-Jolan: @merleg66: @Ametisz: @Rozella: @seamiller: @Steel: @gosivali:
Drága Barátaim, nagyon szépen köszönöm, hogy olvastátok a versem.
BakosErika2017. február 7. 18:04
@Mikijozsa: @skary: Köszönöm, hogy olvastatok.
Rozella2017. február 5. 20:13
Tökéletesen belesűrítetted az eredeti vers mondandóját is, valóban remek parafrázis lett! Gratulálok Erikám!
gosivali2017. február 5. 20:03
Szeretem-vers. :)
Steel2017. február 5. 19:57
Komoly, mély vers. Erikásan szép, csobog mint a patak...
Törölt tag2017. február 5. 14:06
Törölt hozzászólás.
Ametisz2017. február 4. 23:24
Nagyon jó lett Era!
merleg662017. február 4. 21:44
Csak így egyszerűen: Remek!
Molnar-Jolan2017. február 4. 20:54
Igen, ez van, Erikám. :)
csillogo2017. február 4. 20:49
oh, tudom hogy játék, remélem még engedi, hogy élj....
ölelésem!
skary2017. február 4. 17:35
aha a sémmi :) mint énutánam :) bár nyugi...mindenki után :)
Mikijozsa2017. február 4. 15:38
"betűk és porszemek
ez marad utánam
ha „én már nem leszek”
drámai befejezés, dehát az élet már csak ilyen, mert aki egyszer megszületik annak eljön a vég is. Ám nem kell még sietni véle