Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
létszivárvány
BakosErika• 2015. november 4. 16:17
bennünk van a fény hiába nyomnak le a sötét világba benned és bennem is ragyog hagyod és hagyom hogy összekössön a békeakarat láttam szállni egy fehér madarat ahol vér folyik naponta ráolvad a földre szorongva nézzük mi emberek meddig meddig törnek a kövek és a fuldokló pipacsok meddig isszák a hősök nedveit magányos asszonyok ölében nem gyógyulnak neked sem a sebeid és a vers mely bennem kékvirág ha fénnyel teli szebb lesz-e a világ mit tehetek én ha nincs másom MAGamat csak Istennek ajánlom ő bennem van és én benne a világ olyan amilyen így lett teremtve hol a jó és a rossz az idők végezetéig harcot vív ott ahol kapocs a szív és az egyensúly megbonthatatlan tudjátok-e meddig ér a paplan és ha már nem lesz az sem mit rejt az utolsó pergamen a holnapra ki varr majd ruhát én látom a gonosz aurát látom mikor búzatáblát arat tüze és kínzó vágytól égnek a szüzek ezrek jönnek hol kő kövön nem maradt parancs a vallás tagadd a gonoszt vagy azt ami rossz verssel szeretettel véreddel ha kell a világ egy akvarell színezd újra szivárványívre vagy szerelmes rózsaszínre
BakosErika2015. december 10. 20:02
Köszönöm szépen Gabi!
Törölt tag2015. december 7. 20:33
Törölt hozzászólás.
BakosErika2015. december 7. 20:27
Köszönöm Őrni. :)
Ernest2015. december 3. 02:24
Ui : "és a vers mely bennem kékvirág" :)
BakosErika2015. november 28. 15:12
Köszönöm, kedves Painm00m. :)
BakosErika2015. november 18. 18:59
Drága Glória, Timi és Miki.
köszönöm szépen az olvasást.
Ölelésem.
BakosErika2015. november 15. 08:28
Becca, Őrni Emi, köszönöm ittjártatokat.
Ölelésem.
Törölt tag2015. november 12. 21:45
Törölt hozzászólás.
Mikijozsa2015. november 12. 20:20
manapság nemigen tudjuk mi választ el minket az igazi életörömtől, sokszor csak sejtjük, hogy elveszett a kapcsolat az ember és isten között...ez a modernek mondott kultúra letaglózza bennünk azt a tudást ami túlmutat az anyagiakon
BakosErika2015. november 12. 19:59
Kedves Pepo, Marikám, Rózám köszönöm, hogy olvastatok.
Ametisz2015. november 9. 22:49
Fantasztikus mód tetted egymásra a szavakat...megérintő a mondanivaló, nagyot szólt Era!
Törölt tag2015. november 7. 17:14
Törölt hozzászólás.
BakosErika2015. november 7. 06:35
Köszönöm Jolim. :)
Ernest2015. november 6. 00:21
pedig, úgy izgibb lenne... jóvanmá, csak viccölök... vagy nem... :D
BakosErika2015. november 5. 14:42
Köszönöm, Skary. :)
Mamamaci402015. november 5. 05:50
dehogy kell írásjel, Isten ments! Nagyon jót írtál!
Ernest2015. november 5. 01:53
valaki ellopikálta az írásjeleket, majd ha megkerülnek, visszanézek... :)
Törölt tag2015. november 4. 21:43
Törölt hozzászólás.
Rozella2015. november 4. 20:19
Olyan gyönyörű ívű ez a prózaversed Erikám, tényleg mint egy szivárvány, vagy mint egy fényfolyam, ami kizúdult a hegyekből, magába gyűjt minden kis patakot, eret, és most utat keres megállíthatatlan a tengerhez... Nem olvastam ennél megindítóbbat mostanában! Ölelésem.
csillogo2015. november 4. 19:52
Erikám - a képzelet, ha játszik - nem ismeri a korlátokat - jó ez az írás és ezt annyira szép, mint a lelked - színezni próbálom én is, és rakosgatom mindig magam előtt a járdaköveket is, hogy honnan hová lépjek, hogy jó legyen...
"clean master" !:)
pepo2015. november 4. 19:18
bennünk...
Molnar-Jolan2015. november 4. 18:19
"...tagadd a gonoszt vagy azt ami rossz verssel szeretettel véreddel ha kell a világ egy akvarell..."
szép a te MAGos lelked, Erikám. :)
skary2015. november 4. 17:33
majd valamilyenre :)