Bakos Erika - Verseim

Gyász
BakosErika•  2012. október 23. 21:04

Néma könnyek

 

 

Hajnal lopózott a csendesült tájra,
néha egy bagoly kiált az égre fel,
gyertya lángja vet árnyat a fákra,
sírok között egy asszony térdepel.
 
Bántaná, ha magányában zavarnám,
hallgatag fohásza kedveséhez szól,
 továbbmegyek még a fák avarján,
mert engem is vár egy sír valahol.
 
Halottak napja van, megemlékezés,
halk imát mormolok szeretteimnek,
nehéz elviselni a nemlétezést,
s' utat engedek néma könnyeimnek.

 

BakosErika•  2011. augusztus 7. 06:54

Csak egy hónap...

Csak egy hónap volt a lét,

egy hónap,

mely pici testednek

az örök szenvedés,

Istenem mért engedted?

Lelkünkben mért hagytál,

fájdalmas szeretést...

Csak egy hónap volt a lét,

egy hónap,

s' elhagytad e rút Világot,

Te már

az Angyalok között élsz,

 csak a szívünkben hagytál,

fekete bánatvirágot.

 

Keresztlányom kisfia, Tomika emlékére!

 

 

BakosErika•  2010. április 23. 20:19

Gyöngyvirág nap

Picinyke virág született a vérben, ott hol
Bombák tépték szét az ódon várost.
Mint igazgyöngyök ragyognak a fényben -
S a síró Angyalok szeme könnyben ázott.

Rózsás ajkú lányka csendesen áll -
Lelkét átjárja a gyász, és a félelem,
Szerelme halott, s gyöngyvirággá vált,
Lelke itt bolyong még a véres réteken.

Várja a napot, a gyöngyvirág napot -
S fájdalmasan néz a képtelen semmibe,
Kínzó emlék, hogy szerelme már halott,
Jégkönnyeket csalt dermedt szívébe.

Gyöngyvirág napja van, sír a lelkek között,
Szomorúan, magányosan, hol örökre élnie kell,
Egyszer lesz még szivárvány a folyó fölött,
De a háborút már soha többé nem feledi el.

/ A legjobb barátomnak /