Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hiányod karácsonykor...
BakosErika• 2014. december 25. 09:35
Ez a tizedik nélküled-karácsony.
Nem könnyű ma sem elviselni a hiányod,
pedig próbálom. Arcomon sem látja senki,
ahogy rám telepszik a fájdalom és lehúz
sokszor, mint testet az iszap.
Lassú fuldoklás a sors...
Templomcsend van,
Isten pillant rám mindenhonnan,
némán nézi, hogy csontjaimmá szárad a magány,
és a jövőnk már szétfeslett ruha,
amit egyedül viselek,
s résein kibújik a nélküledtelenség...
Míg a fát díszítettem,
eszembe jutottak a régi karácsonyok,
nevetés a legelső ajándékodon,
mert a bugyi nagy volt, s te azt mondtad
majd belenősz, igazad lett...
Ám, moletten is szerettél mindennél jobban.
Az élet néha oly kegyetlen...
Mégis, most azt kérem Istentől,
adjon nekem erőt,
hogy fiaid szemében meglássam a csodát,
amit unokáim kéksége
tükröz oda ebből a világból.
Törölt tag2015. január 24. 14:44
Törölt hozzászólás.
Pera762015. január 24. 14:29
Remek vers. (Bár ne ezt kéne mondanom.)
A nélküledtelenségnél tényleg nincs hiányabb...
"mert a bugyi nagy volt, s te azt mondtad
majd belenősz, igazad lett...
Ám, moletten is szerettél mindennél jobban." - Igen, az igazi ilyen. Mert aki - miután kifogysz valamiért a "szépből" - és elutasít, az bizonyára nem is szeretett igazán. (A "szépet" úgy értem, hogy az ember megváltozik, hízik, fogy, szül, betegség éri, stb...) És aki képes melletted maradni, bármit is hozzon a sors, a nehézségekben, bajban, betegségekben támogatni, mert a lelket is látja, az igazi lényünk: az értékelendő...
Ez olyan könnyesen szép...
"Mégis, most azt kérem Istentől,
adjon nekem erőt,
hogy fiaid szemében meglássam a csodát,
amit unokáim kéksége
tükröz oda ebből a világból."
Erikám: ölelés oda...
BakosErika2015. január 3. 10:02
Kedves Őrni, Ancsa és drága Marikám.
Köszönöm ittjártatokat.
BÚÉK Nektek.
Ölelésem.
BakosErika2014. december 31. 05:59
Köszönöm szépen, Annám!
Ölellek.
BakosErika2014. december 29. 18:50
Köszönöm szépen, kedves Mia!
Boldog új évet Neked is.
hextorini2014. december 28. 17:27
Majd jönnek ők is!!! :) Köszönöm!
BakosErika2014. december 28. 17:18
Néha igen... hát ez az, hogy még nincs unoka, nemtom mit akarnak ezek a fiúk. :) Boldogot Neked is Krissi!
hextorini2014. december 28. 17:15
Sajnálom, hogy még mindig így fáj... De talán kárpótolnak az unokák... :) Boldog új évet, Erika!!
BakosErika2014. december 28. 17:07
Köszönöm, Skary!
miriam2014. december 28. 13:28
kedves, megható "hiányvers/sorok"
BakosErika2014. december 28. 12:55
Köszönöm szépen, kedves Mara!
10082014. december 28. 11:28
Meghatóan szép emlékezés
és feloldozás.
Ölelés, Zsu
BakosErika2014. december 28. 07:59
Bizony, így van kedves Vivienne.
Szeretettel láttalak.
BakosErika2014. december 27. 18:29
Köszönöm szépen, Miki!
Rozella2014. december 26. 22:33
Jó a versed Erika! .) a "nélküled -karácsony"... "Az élet néha oly kegyetlen..." és a soraid végül mégis a ("belsőséges") derűt árasztják...:) Őrizd meg! :) szeretettel, Róza
csillogo2014. december 26. 21:31
Szívből kívánom, hogy meglásd és kitartást hozzá...!
Szeretettel gondolok Rád!
Ölellek!
BakosErika2014. december 26. 17:09
Köszönöm szépen, Imre!
kapocsi.ancsa2014. december 26. 06:19
"hogy fiaid szemében meglássam a csodát"
....
Ernest2014. december 26. 03:59
"Mégis, most azt kérem Istentől,
adjon nekem erőt"
Úgy legyen!
Igazán jól megírtad, szépen emlékezel, a fájó sorok mellett még humoros részt is tettél a versedbe, gratulálok!
Boldog Ünnepeket kívánok!
Törölt tag2014. december 25. 23:07
Törölt hozzászólás.
Mia362014. december 25. 21:07
Mégis, most azt kérem Istentől,
adjon nekem erőt, ...így legyen!
Kedves Erika! Áldott, békés ünnepeket kívánok!
Törölt tag2014. december 25. 20:36
Törölt hozzászólás.
skary2014. december 25. 14:58
előre
baramara2014. december 25. 13:04
Gyönyörű szép érzések.... :)
Törölt tag2014. december 25. 12:11
Törölt hozzászólás.
Mikijozsa2014. december 25. 10:07
Úgy legyen
petruchio2014. december 25. 10:04
:((((
BakosErika2014. december 25. 09:57
Így igaz, Évám!
Köszönöm és ölellek.
pauleve552014. december 25. 09:53
Erikám, hátborzongatóan jön át az érzés... el kell fogadnunk a változtathatatlant... a gyerekek tovább éltetnek minket.
BakosErika2014. december 25. 09:46
Jolim... :)
Ölellek én is.
Molnar-Jolan2014. december 25. 09:39
Jaj, bensőségest akartam írni...a belsőség az más :D
Molnar-Jolan2014. december 25. 09:38
Szép, belsőséges.
Erikám, ölellek!