Csendölelő

BakosErika•  2018. október 30. 12:32


 
Temető csend ölel körbe,
könnyeket hullajt ez a nap,
a múlt él, csírája összetörte
szívem, - időnként kifakad.
 
Csipked a novemberi szél,
kabátba bújtat szomorún,
a gyász ilyenkor napokig kísér,
kezemben apró koszorúm.
 
" A gyertyák csonkig égnek."
Érzem, hogy fogod a vállamat,
még nehezek a nélküled éjek,
- tépkedem angyalszárnyamat.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

okeanus2018. november 2. 07:56

gratulálok, nagyon szépre sikerült)))

BakosErika2018. november 2. 07:11

@Mikijozsa: Nagyon szépen köszönöm, Miki.

csillogo2018. október 31. 08:05

szívbemarkoló (igen az) - ölelésem Erikám!

Pflugerfefi2018. október 30. 21:58

Erika!
Szép és szívbemarkoló!

merleg662018. október 30. 19:18

Kedves Erika! Csodaszép versedhez szeretettel gratulálok!

kevelin2018. október 30. 15:35

A múlt èl , csirája összetörte a a szîvem_ gyönyörű

Kicsikinga2018. október 30. 14:58

Tudtam, hogy nem bírom ki könnyek nélkül, mégis benyitottam Hozzád, Drága Erikám, és mjost sírok.
Nagyon szépet, nagyon-nagyon szépet írtál már megint!

ereri2018. október 30. 14:11

"Csipked a novemberi szél,
kabátba bújtat szomorún,
a gyász ilyenkor napokig kísér,
kezemben apró koszorúm.

Megkapóan, szomorúan szép!

Mikijozsa2018. október 30. 12:42

a temető ünnepélyes csendje nagy titok nagy főhajtással lépj be, Ó ember...
és ne kergessen ki a fájdalom, maradj pár percet...gratulálok a vershez, Erika szép alkalomhoz illő ls és megható