Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Apának
BakosErika• 2018. június 15. 13:20
Nézd, Apa, mosolygok,
csak az ég könnyezik erősen,
a világon változtak a dolgok,
itt virágok áznak könnyesőben.
Nézd, a csend is magába fordult,
és néha felzokog a fájdalom,
riaszt, hogy minden eltorzul,
s szétdarabol valóság-bánatom.
Apa, egy kicsit ölelj át,
karod szorítson még egyszer,
nézd, az idő is megállt
a percért, mit nem adna az ember...
Ma igazából Apanap van,
de nélküled már semmit sem ér,
ilyenkor az ég csillagtalan,
két fájdalom, mi bennem összeér.
BakosErika2018. június 23. 08:21
@york: @Törölt tag: @skary: @Törölt tag: @Rozella: @Steel: @Krisztinka: @Mikijozsa:
Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastátok a versem.
Szeretettel láttalak benneteket.
Mikijozsa2018. június 18. 05:58
a jó isten tartsa minden jó édesapa emlékét, kegyelettel gratulálok
BakosErika2018. június 18. 05:54
Köszönöm szépen, Annám.
Ölellek én is.
Krisztinka2018. június 17. 11:54
@BakosErika: ...ölelésem..én is nagyon szeretem az Édesapám...már 5 és fél éve,hogy nincs...csak a szívemben.
BakosErika2018. június 17. 06:40
@Törölt tag: Nagyon szépen köszönöm.
Steel2018. június 16. 15:11
Megrázó...gyönyörű vers...veled könnyeztem...ölellek.
Rozella2018. június 16. 09:46
Megindító, nagyon átérzem ... " a percért mit nem adna az ember..." Szép!
Törölt tag2018. június 16. 07:54
Törölt hozzászólás.
skary2018. június 16. 05:58
mingyáapáknapja :)
Törölt tag2018. június 15. 20:20
Törölt hozzászólás.
york2018. június 15. 18:23
Az apák az égben érnek...össze.
WhiteWolf2018. június 15. 13:58
Megkönnyeztem...átérzem nagyon...
Ölelésem!
Törölt tag2018. június 15. 13:55
Törölt hozzászólás.