Anyámnak

BakosErika•  2017. május 3. 18:57


mondd anyám
mit rejt a szemgödör
ha a szájszegletekben
kislányos mosoly hagyott
ráncos éveket
miközben rajtad
a virágos nyárszoknya
az ősz hideg kabátjává barnult
és mit rejt a szív ha fele
apámmal együtt rég
köddé vált

köszönöm hogy
kicsit még mellettem vagy
nem tudom milyen lesz
a nélküled érzés
vagy ha már nem látom
az ablakodba kikönyöklő
várakozást
és nem tudom
milyen lesz majd
ha alvó csillagok
mögé bújsz

ám a fényed melegét
érezni fogom
...örökké...




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

BakosErika2017. május 12. 20:52

@merleg66: @Rozella: @skary: @Törölt tag: @Mikijozsa: @Mikijozsa: @csillogo:
Drága Barátaim, nagyon szépen köszönöm, hogy olvastatok.
Szeretettel látlak mindíg benneteket.

csillogo2017. május 6. 08:33

Nagyon szép Erikám...!

BakosErika2017. május 6. 07:44

@Molnar-Jolan: @dreaming58: Jolim és Évám, nagyon köszönöm.
Ölelésem.

Mikijozsa2017. május 5. 07:11

Szép emlékezés, és a szeretet örök, akár a fény, örökké érezni fogod

Törölt tag2017. május 5. 06:55

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2017. május 4. 14:53

Törölt hozzászólás.

skary2017. május 4. 04:18

amíg érzel...

Rozella2017. május 3. 22:33

Nem érződik rajta, hogy "alkalom"- ra íródott volna. Nagyon szép, mély érzelmű, őszinte vers! /...én már sajnos tudom.../ megérintett Erikám!

merleg662017. május 3. 21:31

ám a fényed melegét
érezni fogom
...örökké...

Ez biztos kedves Erika! Remek versedhez szeretettel gratulálok.

dreaming582017. május 3. 20:42

Így van...örökké...

Nagyon!

Molnar-Jolan2017. május 3. 20:06

Szép, meghitt anyavers. Puszim.