Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A tizenhármak
BakosErika• 2016. október 7. 19:17
Hol tizenhárom vitéz vére száradt,
szemek könnye mart világos köveket,
ágak szagattak rongyra írt imákat,
vértanúktól vált naggyá ez a Nemzet.
Arad sírjain már kórót fúj a szél,
közönyt nyílik minden golgotavirág,
gyötrő vizek esnek, s ázik aki fél,
még elítéli a magyart a világ...
Csíraképtelen lett a megbocsátás,
ám kihajt a földből egy új nemzedék,
nem gyaláz többé hamis prédikálás,
együtt dobban a szív, a nép, - büszkeség!
Csillagmezők alatt hamvadó rögök,
ki tudja mért, akkor Isten megszökött.
BakosErika2016. október 11. 20:04
Nagyon szépen köszönöm Gábor!
Törölt tag2016. október 8. 17:22
Törölt hozzászólás.
Rozella2016. október 8. 09:31
"Csillagmezők alatt hamvadó rögök,
ki tudja mért, akkor Isten megszökött."
Ki tudja ... Szép lett Erikám!
csillogo2016. október 8. 08:16
Megható, csodálatosan megírtad...
Erikám, szívből gratulálok!
skary2016. október 8. 04:17
vagy nincsen
Mikijozsa2016. október 7. 22:37
szélhámosok ítélték el a hősöket, és most szélhámosoké Erdély is meg a többi magyar rész
merleg662016. október 7. 21:19
Csíraképtelen lett a megbocsátás,
ám kihajt a földből egy új nemzedék,
nem gyaláz többé hamis prédikálás,
együtt dobban a szív, a nép, - büszkeség!
Bár így lenne már kedves Erika! Nagyon jó versedhez itt is szívesen hagynék nagy szívet!