Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
a halál nyomában
BakosErika• 2019. január 12. 20:16
( 76 éve )
mínusz negyven fok
és százezer halott
Don-kanyar emléke
a vérünkbe fagyott
jeges húsdarab
nem omlik a szájban
elhulló testek ragadtak
a vöröslő hó porában
az ágyúk nappal öltek
éjjel dögészek jártak
hátrahagyott jajgatást
még hallották a bátrak
fogságban és éhesen
már hontalan a lélek
mellékszerepet osztottak
egy becsületes népnek
százezer ember
megannyi csonka család
jelöletlen sírok mellett
csak egy angyal mond imát
BakosErika2019. január 19. 09:00
@skary: @Mikijozsa:
Skary, Miki köszönöm, hogy olvastatok.
BakosErika2019. január 15. 06:46
@Rozella: @csillogo:
Rózám, Marikám köszönöm szépen.
Ölellek benneteket.
Kicsikinga2019. január 14. 09:45
Hátborzongató valóság!
Nemes gesztus a versed!
"az ágyúk nappal öltek"
Micsoda "egyszerű" mondat, és úgy szól, mint az ágyú!
merleg662019. január 13. 23:11
Remek a versed bár erre a katasztrófára nincsenek szavak...gratulálok versedhez.
Mikijozsa2019. január 13. 09:18
mindez a bankárosok bűne akik nyerseséget könyvelhettek el mások szenvedéseiből. gratulálok szókimondó versedhez
skary2019. január 13. 05:40
a kormányoknak katona kő mög adófizető...ez élteti őket
csillogo2019. január 12. 20:31
borzongás - ez futott végig rajtam, nagy átérzéssel írtad meg Erikám...
Rozella2019. január 12. 20:31
Szörnyű, máig ható tragédia volt... / és miért is...?? kérdi az ember magától, pedig tudja, hogy nagyhatalmi érdekek miatt mindig az egyszerű emberek szenvednek, halnak.../ Megérintő az emlékező versed is!