Mai kérdések - Bibliai válaszok

Gondolatok
HarmatiGyongyi•  2023. október 2. 12:47

Négyszemközt Jónással...(8. rész)

  Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat....8. rész: Négyszemközt Jónással...
A békesség szigete: Harmati Gyöngyi: 8. rész: Négyszemközt Jónással... (abekessegszigete.blogspot.com)

                                                 


 

Van-e válasza a Bibliának a mai, modern kor emberének kérdéseire? 
Időszerű-e a Szentírás üzenete napjainkban is, erre keressük a választ! 
Pál apostol ezt a Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza meg: 
"Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy 
békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen."
Sorozatunk 8. részében Jónás próféta történetével ismerkedünk meg, mely a Biblia 
lapjairól tárul elénk. Tarts velünk!!!     

                                                8. rész: Négyszemközt Jónással                                        

       Jónás próféta rövid, két oldalnyi terjedelmű könyvét többször átolvasva egyre több kérdés ébredt fel és egyre több gondolat fogalmazódott meg bennem. Vajon az életünk és Jónás élete között hol vannak az átfedések, hol találhatóak kapcsolódási pontok? Megdöbbentő erővel hatott rám a felismerés, hogy mennyire a ma élő emberekre is jellemző vonások rejlenek e kisprófétai iratban. 
     Előfordul, hogy a Szentírásban elolvasunk egy történetet vagy megismerkedünk egy bibliai személy életével, és az erről írt sorok nem hagyják nyugton gondolatainkat. Napokon esetleg hónapokon át ezekről gondolkodunk, töprengünk az olvasottakon. Így voltam én Jónás próféta könyvével. A Biblia ihletettsége számomra már nem megkérdőjelezhető (2. Tim. 3: 16-17 és 2. Péter 1: 19-21). Azonban a cethal gyomrában utazó próféta történetét mégis enyhe kétkedéssel, fenntartásokkal fogadtam és ezt a részét inkább a mesék világába soroltam. Egészen addig, amig nem hallottam arról, hogy a valóságban is megtörtént egy ilyen eset. A korabeli újságokban lehetett erről olvasni. A "Star of East" nevű cethalászhajó 1891-ben a Falkland-szigetek környékén dolgozott, amikor James Bartley nevű tengerész, akit a modern idők Jónása-ként neveztek el, egy nagyhal szigonyozása közben beleesett a tengerbe és elnyelte a cet. Pár nap múlva élve került ki a bálna gyomrából, mikor egy másik hajó elejtette az óriásméretű víziállatot. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az interneten, ennek a hírnek a cáfolata is megtalálható.) Számomra nem kétséges, ha Isten egy emberre szolgálatot bíz, akkor a legextrémebb körülmények között is meg tudja őrizni, illetve el tudja juttatni "szolgálati helyére". Az óriási méretű halhoz képest "pöttömnyi" Jónást akár egy légbuborékba zárva is lenyelethette Isten egy nagyméretű hallal, így biztosítva azt, hogy küldetése helyszínére megérkezzen, ezzel a szokatlan "közlekedési eszközzel". Az interneten 2021 nyarán is olvastam egy érdekes hírt arról, hogy Amerika partjainál egy rákásszal is, aki tapasztalt búvár is egyben megtörtént egy hasonló esemény. Egy cethal merülés közben lenyelte majd ki is köpte.                                                  

    A Jóisten feladattal bízta meg Jónást, de ő hajóra szállva mégis teljesen ellenkező irányba, Tárziszba utazott el, így próbált meg elmenekülni a felelősség elől, a számára emberi szemszögből nézve megvalósíthatatlannak tűnő szolgálat elől. A Tigris folyó termékeny partján fekvő gazdagon virágzó Ninive, az asszír birodalom fővárosa volt, lakói élen jártak a bűnözésben és a gonoszságban. Isten ideküldte Jónást, hogy az itt élő embereket megtérésre indítsa, átadva nekik Isten intő, figyelmeztető üzenetét. Nem csodálom, hogy Jónás a maga nézőpontjából lehetetlennek, életét is veszélyeztetőnek minősítette küldetését és megpróbált kibújni alóla, nem is sejtve mit zúdít ezáltal magára. Mindannyian próbálkozunk elmenekülni Isten, a nehézségek és gyakran önmagunk elől is. Ilyenkor oly utakat választhatunk melyek megtermik a maguk rossz gyümölcseit. Így vált Jónás a menekülő ember jelképévé.

Jónás, szólt az Úr: - Menj Ninivébe!
Rád bízom a népnek szóló utolsó üzenetem
Jónás dühösen válaszolt: Nem megyek!
Majd hajóra szállt és faképnél hagyta az Urat.
Óh, hányan menekülünk Isten elől és
menekülünk saját hajszolt magunktól is.
Milyen kataklizma kell, hogy megállítson,
hogy visszafordítson az igaz élet útjára.
                                                       
    Jónás megpróbált elmenekülni Isten elől, kibújni a rábízott feladat alól. Az Úr azonban az Ő végtelen irgalmában utána nyúlt a prófétának és egy hatalmas vihart támasztott, mely elől Jónás a hajó gyomrába húzódva megpróbált tudomást sem venni és elaludt. A lelki értelemben alvó ember nem akar szembenézni a számára kényelmetlen valósággal. Takarót húz a fejére és falnak fordulva inkább alszik. Szoktuk is mondani, de jó lenne ezt vagy azt az időszakot átaludni és úgy ébredni fel, hogy minden rendben van. Ki ne szeretné a problémáit maga mögött hagyni és másnap reggel úgy felébredni, hogy csupán egy rossz álom volt. 
                                              
    Miután a hajón utazók előtt és magának Jónásnak is megvilágosodott, hogy engedetlensége miatt tört ki a félelmetes vihar, a próféta mégsem az engedelmesség útjára tért, úgyis mondhatnánk folytatta tovább ámokfutását. Inkább azt kérte, hogy dobják a háborgó tengerbe, a biztos halált választva ezzel. Félt Istentől, megijedt bűne következményétől, azt gondolta tettére nincs bocsánat. Félreismerte Isten teremtményei iránt érzett végtelen irgalmasságát, nem bízott benne! Milyen kegyelmes az Úr, hogy ebben az állapotában sem hagyta magára, hanem minden eszközzel a próféta és a bűnbe merült nagyváros megmentésén fáradozott továbbra is.  

                                                       
   Jónás a mélységben, a depresszió bugyraiban vergődő ember jelképe is: mindenki életében van egy, de akár több olyan eset is, amikor mély gödörbe (csapdába) esettként tekinti helyzetét, pont olyan reménytelennek látva azt, mint Jónásé volt a nagy hal gyomrában. Különösen hangozhat ez a megállapítás, de Jónás a cethal gyomrában, amikor a legkilátástalanabbnak érezhette helyzetét, akkor már egyre közelebb jutott a szabaduláshoz. Jónás próféta II. Jeroboám (i.e. 793-753) izraeli király korában működött, abban az időben, egész pontosan i.e. 763 június 15.-én Ninivében teljes napfogyatkozás volt, ez a ritka és félelmetes égi jelenség, melynek tudományos magyarázatát az akkor élt emberek nem ismerték, így Isten haragjának a megnyilvánulását látták meg benne. Bizonyosan ez is segítette, hogy Jónás feddő üzenete nyitott szívekre és fülekre talált a nagyvárosban, miután a hal gyomrából három nap után megviselt állapotban, "hal bűzösen", rongyosan megjelent a városban, és végre megkezdte a rábízott szolgálat elvégzését. Velünk is előfordul, hogy jelekre úgymond csodákra várunk. Amíg a csodaváró lelkület hatása alatt vagyunk, nem vesszük észre, nem tudjuk értékelni a mindennapok aprócska csodáit. Gondoljunk csak Reményik Sándor: Csendes csodák című versére. 

Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök. (részlet)

                       
    Talán a legszomorúbb párhuzam az, hogy Jónás nem örült a város megtérésének, hanem inkább felháborodott, értetlenkedett. Jónásban felmerült az a kérdéshol a határ az igazságosság és a kegyelem között? Isten irántunk tanúsított kegyelmét mennyire természetesnek vesszük, azonban gyakran zúgolódunk, amikor az mások irányában is megnyilatkozik. Jónás próféta esete által bepillantást nyerhetünk saját lelkünkbe is. Istennel, Teremtőnkkel ellentétben, mi csak ritkán tudunk szívből őszintén örülni embertársaink megtérésének, megjobbulásának, azért, mert nincs bennünk igazi együttérzés, valódi szeretet! Velünk is milyen gyakran előfordul, hogy beleesünk abba a hibába, ha nem az elképzeléseink szerint alakulnak életünkben az események, ha Isten nem a mi véges emberi elgondolásaink szerint cselekszik. Elfelejtjük, hogy "mert amint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak Isten útjai útainknál, és az Úr gondolatai gondolatainknál!" 
(Ézsaiás 55: 9)

    A legtanulságosabb számunkra azonban a történet vége, ahol bepillanthatunk Isten gondolkozásmódjába, irgalommal teljes, hófehérségű tiszta jellemébe, ahogyan megszánja 
nemcsak a városban lakó őszinte bűnbánó embereket, de az ott élő állatokat is. Jónás próféta tanult a hibáiból, megértette, hogy neki is megtérésre volt szüksége. Isten Jónás engedetlenségét jóra tudta fordítani. A most már nem menekülő próféta megértette, hogy mindig a keskeny út, az Isten szavának való hűséges engedelmesség vezet a célra, Jónással együtt mennyi keserűségtől megmenekülhettünk volna, de akkor nem mondhatnánk el egy másik próféta szájából származó igét, mely így hangzik:
"Ímé, áldásul volt nékem a nagy keserűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűneimet!" (Ézsaiás 38: 17)   


     Jónás rendkívüli története éreztette hatását a művészetekben is. Az irodalomban könyvének leghíresebb feldolgozásai magyar nyelven a nagybeteg, torokrákkal küszködő költőnktől, Babits Mihálytól (1883-1941) származnak, a hosszabb terjedelmű Jónás könyve és egy rövidebb, a Jónás imája. Jónás könyve c. művében olvasható a szállóigévé vált verssor, mely így hangzik: "Vétkesek közt cinkos aki néma". 
A festészetben Michelangelo örökítette meg Jónás alakját a Sixtus-kápolna csodálatos, Bibliai témákat feldolgozó mennyezetfreskóján.  Aki feltekint a hatalmas festményre láthatja, hogy a kép központi alakjaként, a hét próféta közül, akik szerepelnek a festményen, nem véletlenül Jónás az egyetlen, aki a Teremtő Istenre néz. Most már teljes bizalommal mer Isten felé fordulni. Már nem menekül, nem akar meghalni, nem háborodik fel, hanem végtelenül hálás amiért kapott még ő is egy utolsó esélyt a bűneiben megromlott város lakóival együtt. 

 


FŰGGELÉK:
Babits Mihály: Jónás imája:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/05/babits-mihaly-jonas-imaja.html
Reményik Sándor: Csendes csodák:
https://abekessegszigete.blogspot.com/2016/07/remenyik-sandor-csendes-csodak.html

A Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat következő részei itt olvashatóak:
1. rész: A boldogság útján?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/06/mai-kerdesek-bibliai-valaszok.html
2. rész: Csak egy "KÖNYV"?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
6. rész: Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html
9. rész: Van-e értelme a boldogságról beszélni "apokaliptikus" időkben?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-8-resz-miert-vannak.html

 

HarmatiGyongyi•  2023. augusztus 6. 15:02

7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?

7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
A békesség szigete: Harmati Gyöngyi: 7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből? (abekessegszigete.blogspot.com)                                            



                                 
      Megyek az utcán és nézem az embereket, mindannyian mennyire különbözünk egymástól. Mindenki egy külön kis (be)zárkózott világ. 
Az egyik magas, a másik alacsony. Némelyik erős, kisportolt testalkatú, a másik vézna. Az egyiknek szőke göndör haja van, a másiknak
pedig egyenes szálú barna színű a haja. És lehetne még a sort hosszan tovább folytatni. Egy valami azonban közös bennük a fásult arcukból
szomorúan kifelé kandikáló szemük, amely már nem képes meglátni a világ ezernyi szépségét. Ha külső megjelenésre ennyire különbözünk
egymástól, akkor biztosan a belső, lelki adottságaink is legalább ennyire eltérőek lehetnek egymástól. Akkor mért is van az, hogy a 
szomorúság, a fásultság, a közönyösség ennyire jellemez bennünket embereket? Szeretném megfejteni ezt magamnak is! Mostanában ha
beszélgetek emberekkel, akikkel akár szorosabb a kapcsolatom, akár csak felületesen ismerem is őket szinte mindig hasonló dolgokról folyik 
a társalgás, de főként panaszkodnak. 
- Fáradt vagyok, nem bírom tovább. Nincs erőm reggel felkelni, rettegek attól mi vár rám napközben.
- Bezzeg X és Y, nekik milyen jó, őket nem terheli annyi féle betegség, gond és baj, mint engem!
- Már nem tudok semminek örülni, minden hiábavaló és csak azt várom mikor lesz már végre vége.  
Elgondolkodtam, ez valóban így volna? Ez a rengeteg depresszív megnyilvánulás a XXI. század népbetegsége lenne? Tényleg igaz lenne ránk
emberekre, ez a hasonlat, amit egy tanulmányban olvastam, hogy az ementáli sajtban is csak a lyukat vesszük észre? Manapság ritkán látni
mosolyogni embereket és a nevetés, az igazi szívbéli öröm is mintha kihalt volna világunkból. Vagy talán mégsem? Erről szól Rajki Miklós: Bíztató c.  verse:

Bíztatlak: Örülj!
Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
Örülj a rikkantó madárnak!
A zöldlombos erdőnek, a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen tereád várnak!
Örülj, ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni gyermeked!
Örülj és te is tárd ki szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek, a tavasznak,
A fakadó rügyeknek, a lehulló lomboknak!
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj, ha jön egy zivatar,
Ha örülsz, akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok - sok galambnak!
A felhangzó zenének!
Örülj minden csendes estének!
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!
Hiszen annyi jó és szép van, aminek örülhetsz,
Örülj, ha valakivel törődhetsz!
Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért!
Az öröm az egy jó dolog,
akik örülni tudnak, azok boldogok.
Te is az lehetsz, ha akarod.

      Ismertem egy idősebb hölgyet, Aki teljesen egyedül élt, viharos gyorsasággal egymásután temette el férjét és egyetlen gyermekét. Egy kis kutya
jelentette a társaságot számára. Egy napon elesett és eltörte a karját. Amikor összetalálkoztunk nagy meglepetésemre a már másoktól megszokott
panaszkodás helyett azt mondta:
- Milyen jó, hogy "csak" a karom törött el és nem a lábam. És valóban, hiszen akkor nem tudna felkelni, nem tudná ellátni saját magát és nem tudná
sétáltatni a kiskutyáját sem. Mosolyogva adtam neki igazat. A jó Isten nem kéri tőlünk, hogy szomorú ábrázattal, sóhajtozva, lehajtott fejjel, bánatosan
járjunk egész életünkben. Biztosan nem véletlenül szerepel az öröm szó közel 200 alkalommal a Szentírásban. A teljesség igénye nélkül közülük néhány
igeverset el is olvashatunk, illetve másképpen mondva öröm-plasztilláként be is vehetük, így kezdve meg a reggelünket.

   - "De a Léleknek gyümölcse: szeretet, ÖRÖM, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. (Galata 5:22)
 - 
"Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét  mondom,  örüljetek!"    (Filippi 4: 4)
 - "Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és   könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel   kívánságaitokat az Isten előtt. " (Filippi 4: 6)
 - "Mindenben (jóban, rosszban) hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok." (1. Thesszalonika. 5: 18)
 - "Így térnek meg az Úrnak megváltottai, és ujjongás között Sionba jőnek, és örökös öröm fejükön; vigasságot és örömöt találnak, eltűnik a fájdalom és sóhaj!" (Ézsaiás 51: 11) 

       Arról, hogy mennyire örömteli az életünk, nagymértékben mi is tehetünk! Ezzel a ténnyel nem mindig könnyű szembesülni, könnyebb a boldogtalanságunkért,
szerencsétlenségünkért másokat ill. a körülményeinket okolni. Pedig létezik egy egyszerű "módszer", ami kedvező irányba befolyásolja az életminőségünket, ez pedig
a hálás lelkület elsajátítása. Erről szól az alábbi idézet is E.G. White (1827-1915) keresztény írónő tollából: 

"A test és lélek gyógyítására a hálás és dicsőítő lelkületnél nincs jobb orvosság. Éppoly kötelességünk leküzdeni a búskomorságot, az elégedetlen gondolatokat és
érzéseket, mint imádkozni. Ha úton vagyunk a menny felé - Atyánk háza felé -, hogyan járhatunk egész úton sóhajtozva, panaszkodva, siránkozva, mint egy gyászmenet?"
(A nagy Orvos lábnyomán c. könyv, A test és a lélek kölcsönhatása c. fejezetből) 

Úgyis mondhatnám, hogy az öröm és a hála szinte kéz a kézben járnak. Max Lucado egyik gondolata így szól erről:
„Amikor a fazekas edényt készít, a szilárdságát úgy ellenőrzi, hogy kiveszi [a kemencéből] és megkopogtatja. Ha »megzendül«, akkor kész. Ha »tompán koppan«,
akkor visszateszi. A jellemet is kopogtatással ellenőrzik… éjszakai telefonhívások… mogorva tanárok… odaégett ételek… durrdefektek… »ugye most csak viccelsz?!« határidők.
A kopogtatások a legrosszabbat hozzák elő belőlünk… nem elég nagyok ahhoz, hogy valóban krízisek legyenek, de ha bőven van belőlük, akkor vigyázz! Forgalmi dugók…
hosszú sorok… üres postaládák… szennyes ruha a padlón… Kopp. Kopp. Kopp. Hogyan reagálsz? Felzendül a hangod, vagy tompán hangzik? Jézus azt mondta: 
»Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj« (Lukács 6:45), és semmi sem tudja jobban felfedni a szív igazi természetét, mint egy jó kopogtatás…
nem a pillanatnyi hőstettek, hanem a kopogtatásokkal teli mindennapi élet. Ha hajlamos vagy inkább tompán szólni, mint zengeni, ne csüggedj! Van remény számunkra,
»tompák« számára is. Kezdd el azzal, hogy hálát adsz Istennek… nem egy fél-szívű köszönömöt… de egy örvendező, örömében ugráló, szíved legmélyéből felhangzó
köszönetet! A mindennek, jónak-rossznak egyaránt örülő ember hálás ember is egyszerre. Erről szóló írásom, Egy csokornyi hála címmel a függelékben talált linken elolvasható.
       Az öröm nem tűnt el az életünkből, csupán leszoktattuk a szemünket a meglátásáról, fülünket a meghallásáról és szívünket a megtapasztalásáról. Mintha félnénk örülni,
mit fognak gondolni rólunk az emberek. Ezzel szemben az igazság az, hogy Isten boldog, örömteli életre teremtett minket. Jó hírem van számodra kedves Olvasó! Az öröm
"tabletta" és a hála "pirula" hihetetlenül olcsó, nem kerül pénzbe és bárhol, bármikor "bevehető", alkalmazható. És ami a legfontosabb nincs semmiféle mellékhatása, hacsak
az nem, hogy az öröm visszatér nemcsak a mi életünkbe, hanem rajtunk keresztül mások életébe is. Az örömteli, bizakodó lelkület megtanulható, bár a lecke időnként keservesen
nehéz is lehet. Szoktassuk vissza rá magunkat, hogy mindenkiben, mindenhol vegyük észre a legkisebb jó dolgot is. Figyeljünk tudatosan Isten aprócska jelzéseire, melyekkel
meg akar bennünket vidámítani és vigasztalni. Bár külső megjelenésünkben és belső, lelki adottságainkban is nagyon különbözőek vagyunk, de abban mégis egyformák, hogy
Isten az örömteli és hálás lelkületet mindannyiunknak megadja. Vegyük észre, éljünk vele és főleg adjuk tovább!!!

Ima örömért...
Köszönöm, hogy Te örömre, nem szomorúságra rendeltél engem. Annyi kísértése van a szomorúságnak, annyi akadálya a boldogságnak, bocsásd meg, ha azok között
elfeledkezem legszebb parancsodról! Adj nekem olyan erős hitet, hogy semmi se ingathassa meg a lelkembe a legnagyobb, elveszíthetetlen örömöt, szereteted örömét. 
Szeress engem, bűnös, sokszor siránkozó gyermekedet, s ajándékozz meg újra, naponként azzal a boldog tudattal, amit egyedül csak te adhatsz meg, hogy most is
számon tartasz, most is bízhatom benned, most is velem vagy. Nyisd meg szemem, hogy lássalak, fülem, hogy halljam biztató szavad! Maradj velem, taníts az igazi
örömre, és engedd meg, hogy kérjem, adj naponta alkalmat arra, hogy szívből örülhessek!
                               ÁMEN!


Függelék:
Harmati Gyöngyi: A megtalált öröm
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/02/harmati-gyongyi-megtalalt-orom.html
Harmati Gyöngyi: Egy csokornyi hála
https://abekessegszigete.blogspot.com/2021/05/harmati-gyongyi-egy-csokornyi-hala.html


A mai kérdések - bibliai válaszok sorozat előző részei itt megtekinthetőek...
 1. rész: A boldogság útja...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/06/mai-kerdesek-bibliai-valaszok.html

 2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
 3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
 4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
 5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
8. rész: Négyszemközt Jónással...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/05/harmati-gyongyi-mai-kerdesek-bibliai.html
9. rész: Van-e értelme a boldogságról beszélni "apokaliptikus" időkben?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-8-resz-miert-vannak.html





HarmatiGyongyi•  2023. augusztus 6. 14:41

6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?

                                                    Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat...
A békesség szigete: Harmati Gyöngyi: 6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk? (abekessegszigete.blogspot.com)

 
Megjelent a Holnap Magazinban: https://holnapmagazin.hu/cikkek/75215/
Van-e a Bibliának válasza a mai, modern kor emberének kérdéseire? Időszerű-e a Szentírás üzenete napjainkban is, erre keressük a választ! 
 Pál apostol ezt a Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza meg: "Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes
tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen." A megkezdett sorozat folytatódik tovább, immár a hatodik résszel, mely egy rendkívül
érdekfeszítő kérdést állít a középpontba: hiábavaló-e, azaz értelmetlen-e az életünk vagy mégis csak létezik egy értelmes, maradandó, örökkévaló élet? 
                         6. rész: Mi marad meg, vagy minden hiábavaló?
Mai kérdések-Bibliai válaszok címmel megszületett sorozat előző részeiben olyan sokunkat érdeklő kérdéseket vizsgáltunk meg, jártunk körbe, mint a boldogság
vagy a békesség útja, aggódásmentes élet, lehet-e jónak lenni? ill. a Szentírás hitelességét kutattuk. Ebben a részben gondolkodásunk központi témája akörül forog,
hogy vajon minden hiábavaló, vagy pedig mégis csak van értelme az életünknek?  Az emberiség ősi iratában a hiábavalóság szó 63-szor fordul elő. A leggyakrabban
a Prédikátor könyvében olvashatjuk, pontosan 29 alkalommal. Ebből is kitűnik, hogy ez a gondolat fontos helyet foglal el Salamon király írásában. Szemléletesen 
ábrázolja a prédikátor mélyreható vívódását még a léleknek gyötrelme, az elmének gyötrelme és a lélek-fájdalom kifejezésekkel is. A hiábavalóság szó szinonimái is
sokat mondóak: súlytalan, értéktelen, semmitérő, múlandó, haszontalan, fölösleges, céltalan, értelmetlen, hiúság. A földi élet és az e világi dolgok vége a halál, az
elmúlás mindenre ráüti pecsétjét. Így ír erről Szabó Lőrinc (1900-1957), Kossuth-díjas költő: Csak az imént c. versében:

És ez a legfurcsább: a semmi,
hogy lehet többé sohse lenni,-
ez a legérthetetlenebb:
végső lakójául agyamnak
a nagy csodálkozás marad csak,
hogy voltam és hogy nem leszek.

Az alábbi igék is találóan szemléltetik ezt a gondolatmenetet, az emberi élet, sőt maga a világ is, minden kívánságával, szépségével együtt múlandó. 
- "Olyan az ember, mint a lehelet; napjai, mint az átfutó árnyék.  (Zsoltárok 144:4) 
- "Mert minden test (ember) olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull:" 
(Péter 1: 24, lásd még Ézsaiás 40: 6.) 
- "És akik élnek e világgal, mintha nem élnének: mert elmúlik e világnak ábrázatja." (1. Korinthus 7: 31).    
 
A Prédikátor könyvében leírtak óriási hatást gyakoroltak az emberekre, több jól ismert szállóige is innen származik, mint pl. "Nincs új a Nap alatt".
A latin fordításból pedig a "vanitatum vanitas", a "hiábavalóságok hiábavalósága" vagy másként a "hiúságok hiúsága" kifejezés. William M. Thackeray 
(1811-1863) angol író, a Hiúság vására regényének címét is innen kölcsönözte. Nemzeti himnuszunk költője Kölcsey Ferenc (1790-1838) így ír erről a
Vanitatum vanitas c. versében, melyből egy kis részlet itt olvasható:  

Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!
     Földünk egy kis hangyafészek,
Egy perchozta t
űnemény;.......
     Mert mozogjon, avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!

Mint láthattuk nemcsak a magyar ill. a világirodalomban visszaköszönő téma ez, hanem a képzőművészetben is.  A híres ún. HALÁLTÁNC 
(Danse macabre) freskók is ezt fejezik ki rendkívül élethűen. Nemrégiben magam is megismerkedtem egy ilyen falfestménnyel, mely a
szlovéniai Hrastovljé település régi templomának a falát díszíti.  A híres freskó a dalmáciai Johanes de Castua által 1490 körül készült, és
megdöbbentő módon rendkívül valósághűen mutatja be, hogy a halál nem válogat, előtte mindenki egyenlő, a szegény és a gazdag egyaránt
eltávozik az élők világából.  

Az emberek ebbe nagyon nehezen tudnak beletörődni és leginkább úgy védekeznek ellene, hogy úgy tesznek, mintha az elmúlás nem is létezne,
nem foglalkoznak vele. Különböző pótlékokkal lekötik a gondolkodásukat és a figyelmüket másra terelik. Próbálnak menekülni a valóság elől.
Többek között egyrészt kicsapongó, élvezethajhászó életmódot folytatnak. Űzik, hajszolják a boldogságot, sikert sikerre halmoznak,
munkaalkoholizmusba menekülnek. Vannak, akik nagyratörő alkotásokkal, gigantikus építményekkel szeretnének haláluk után "nyomot"
hagyni az emberek emlékezetében, hogy ne felejtsék el őket. Ilyenek voltak pl. az ókorban a hatalmas piramisok.  A fáraók nyugvóhelye
azonban ahelyett, hogy nagyságukat és emléküket "örökre" megőrizte volna, gyakran vált a sírrablók martalékává. A mai, modern korunkban
a földből gomba módra kinövő több száz méter magas felhőkarcolók jellemzik ezt a mentalitást. A leggyakoribb figyelemelterelő módszer ősidők 
óta a pénzgyűjtés, a vagyon felhalmozása. Egy közismert személyiség életén keresztül láthatjuk ennek az életfilozófiának a tarthatatlanságát is. 
John D. Rockefeller (1839-1937) amerikai üzletember és olajmágnás már kisgyermekkorában elhatározta, hogy nagyon sok pénzt fog keresni.
A végtelenségig hajszolta, űzte saját magát, így 33 éves korára megszerezte az első egy millió dollárját. 43 éves korára a világ legnagyobb vállalatát
irányította. 53 évesen ő volt a világ leggazdagabb embere, és a Földön az első dollármilliárdos. Eközben megtámadta szervezetét egy különös betegség,
melynek következtében kihullott a haja, a szemöldöke és a szempillái is. Összeaszalódott, mint egy múmia. Heti jövedelme hiába rúgott egy millió
dollárra, csak tejet és perecet tudott elfogyasztani. Annyira gyűlölték, hogy éjjel és nappal testőröket tartott maga körül a védelme érdekében.
Nem tudott aludni, már régóta nem tudott mosolyogni és semminek sem tudott örülni az életben. Az orvosok véleménye szerint maximum egy év
volt még hátra az életéből. Egy újságíró már előre megírta a róla szóló halotti jelentést, hogy kéznél legyen, ha szükség lenne rá. Rockefeller az egyik
álmatlan éjszakán gondolkodni kezdett. Hirtelen rádöbbent, hogy egyetlen centet sem vihet át a másik világba. A pénz nem minden. 
(1. Tim. 6: 6-10) (Valószínű ebben a felismerésben szerepet játszott hívő baptista édesanyjának a hatása is.) Másnap reggel új emberként kelt föl.
Hatalmas vagyonával elkezdte segíteni a legszegényebbeket és a legnyomorultabbakat. Létrehozta 1913-ban, az azóta is működő Rockefeller Alapítványt, 

mely orvostudományi kutatásokat is finanszíroz és a penicillin és más gyógyszerek fölfedezéséhez vezetett. Rockefeller kezdett jól aludni, enni és élvezte 

az életet. Az orvosok régebben azt jósolták, hogy nem éli túl 54. életévét, Ő, azonban 98 éves koráig élt.
E.G.White (1827-1915) amerikai, keresztény írónő: Próféták és Királyok c. könyvében a Siker és elbizakodottság c. fejezetben olvashatjuk ezt
a rendkívül találó idézetet:
"A jólét közepette leselkedik a veszély.  A gazdagság és a dicsőség minden korszakban veszélyeztette az alázatosságot és a lelkiséget. A nem üres
poharat nehezen hordozzuk; a csordultig töltött kelyhet vigyázva kell egyensúlyban tartanunk. A szenvedés, a csapás fájdalmat okozhat, de a lelki életet
leginkább a jólét veszélyezteti
. Ha az ember nem veti magát alá állandóan Isten akaratának, ha az igazság nem szenteli meg, a siker biztosan felébreszti
benne az elbizakodottságra való természetes hajlamot. Az alázat völgye - ahol az ember minden lépésénél csak Istentől várhat tanítást és eligazítást - viszonylag 

veszélytelen. De a legsúlyosabb veszélyben az az ember van, aki magas csúcson áll, és akit állása folytán bölcsnek tartanak. Ha nem Istenre támaszkodik,
biztosan elbukik. 
A lelkünkben megengedett gőg és becsvágy megrontja életünket, mert a büszkeség és önelégültség bezárja szívünket a menny végtelen
áldásai előtt. Aki célul tűzi ki az öndicsőítést, az rá fog ébredni arra, hogy híjával van Isten kegyelmének, ami igazi gazdagságot és örömet ad. Aki pedig
mindent odaad, és mindent megtesz Krisztusért, az tapasztalja ennek az ígéretnek a teljesedését: "Az Úr áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet
erőltetni" (Példabeszédek 10:22)."

A Szentírás sorai egyértelművé teszik az emberi élet legnagyobb nyomorúságának mi is az oka? Olvassuk figyelmesen Pál apostol sorait, melyet szeretett
fiához Timótheushoz írt:
"De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; De ha van
élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, 

melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme (szeretete): mely után sóvárogván némelyek
eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal." (1.Timótheus 6:6-10)
Miben is reménykedhetünk, létezik-e megnyugtató megoldás, az elmúlás és a belőle fakadó hiábavalóság érzésének mindenkit többé-kevésbé nyugtalanító ill. 

félelemmel eltöltő problémájára? Dénes Ferenc: Ami megmarad c. versének alábbi kis részlete, különösen a 2 zárósora  és Pál apostol Korinthusbeliekhez
írt levelének szavai is arról tesznek tanúbizonyságot, hogy létezik értelmes, maradandó élet, de az nem az emberek által világias módszerekkel gyakorolt úton
keresendő. Valójában az önzetlenül másokért szeretetből fakadó cselekedetek maradnak meg az örökkévalóságra. "Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok,
mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok (szolgálatotok) nem hiábavaló az Úrban." (1. Korinthus 15: 58)

És elmúlik minden, mit önző szíveddel
itt lenn megszerettél és megcsodáltál:
régi életed zilált kerete, tüskés bozótja,
csalfa reménye, fájó szerelme, ábrándos álma,
s a féktelen, ifjú tombolások...
S mikor mindezek végképp elmúlnak,
közeleg a leszámolás napja.
Akkor majd úgy látod, semmid sincs:
Mit viszel magaddal?
Ha minden elmúlik, mi marad neked?

Megmarad könnyed, mit másokért sírtál.
Sóhajod, mit zokogva égbe bocsátottál
betegek, bénák kórházágya mellől.
Megmaradnak az égő, hő imák,
simogató, könnytörlő kezed
elfelejtett jótéteményei...
megmaradnak vigasz szavaid, lelkedben
a lángoló, szent hit,
sebkötözésed, önfeláldozásod,
alamizsnát nyújtó forró szívjóságod. -
És lelkedben az igaz szeretet!
Az marad meg amit Krisztusért tettél!
Az marad meg amivé Krisztusban lettél!
(Dénes Ferenc: Ami megmarad (részlet)

Harmati Gyöngyi
         S.D.G.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------
Függelék:
Dénes Ferenc: Ami megmarad (teljes vers)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2016/01/denes-ferenc-ami-megmarad.html
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas...(teljes vers)
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/08/kolcsey-ferenc-vanitatum-vanitas.html

E.G.White: Próféták és királyok, Siker és elbizakodottság c. fej.:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pk/5.htm

A mai kérdések - bibliai válaszok sorozat el
őző részei itt megtekinthetőek...
Harmati Gyöngyi: 1. rész: A boldogság útja...
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html
Harmati Gyöngyi: 2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
Harmati Gyöngyi: 3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
Harmati Gyöngyi: 4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
Harmati Gyöngyi: 5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html
8. rész: Négyszemközt Jónással...
https://abekessegszigete.blogspot.com/2023/05/harmati-gyongyi-mai-kerdesek-bibliai.html
9. rész:  Van-e értelme boldogságról beszélni "apokaliptikus " időkben?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/02/harmati-gyongyi-8-resz-miert-vannak.html





HarmatiGyongyi•  2021. március 5. 19:00

5. rész - Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?




            Lehet-e jónak (jóságosnak) lenni a mai világban?

Nemrégiben olvastam egy verset, melynek címe: Kérdés és Kálnay Adél (1952-  ) magyar pedagógus,  József Attila-díjas költő, író tollából származik. A vers kezdő és zárósora volt,  ami különösen megszólított és elgondolkodtatott. Így hangzik: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? A mai kérdések-Bibliai válaszok sorozat előző részeihez hasonlóan most is egy figyelemre méltó és aktuális témával szeretnénk foglalkozni. Mielőtt a kérdés kibontásának neki kezdenénk, olvassuk el a teljes verset!

Kálnay Adél: Kérdés Poldijoe fotója...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?  


                  Ha feltennénk a kérdést egy iskolában a gyerekeknek, hogy milyen emberek szeretnének lenni felnőtt korukban. Vajon milyen válaszokat kapnánk? Hányan válaszolnák, hogy inkább  nagy emberek (sikeresek, gazdagok, híresek mai szóval celebek) szeretnének lenni. Ady Endre 1913-ban A perc-emberkék után c. versében, már több, mint 100 évvel ezelőtt írta: "Most perc-emberkék dáridója tart". Vajon választaná-e valaki, hogy ő mégis inkább jó ember szeretne lenni? Reményeim szerint igen!
De mit is értsünk a jó, a jóságos fogalma alatt, vajon mit is takar pontosan? A jó fogalma: talán, leginkább az ellentéte a rossz alapján járható körbe. A jó ember segítőkész, nem bánt senkit sem szóval sem cselekedettel, sőt még gondolatai és az indítékai szintjén sem.  Azonban nemcsak a hozzá jó és kedves emberekhez viszonyul így, hanem azokhoz is akik ezzel ellentétesen viselkednek vele. Érezzük, hogy itt már a jónak, jóságnak egy magasabb dimenziói nyílnak meg előttünk. Erről szól a Hegyibeszédben Jézus: "Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat (jót kívánjatok nekik), akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Máté 5: 44) Ezt egészíti ki Jakab apostol (4:17):
"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak." Ebben az Igében pedig azzal szembesülünk, ha ugyan nem bántunk meg senkit sem, de jót sem teszünk vele már az is
bűn, a mulasztás bűnébe estünk.  Pál apostol írja az Efézusbelieknek (2: 10) az egyik Levelében:  "Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre
elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." Ebből az Igéből is egyértelműen kiderül számunkra, hogy a jó, a jóság kézzelfogható cselekedetekben nyilvánul meg, mellyel embertársaink boldogulását segítjük elő. A jó szándék ugyan szükséges, de önmagában mégis kevés. Bizonyára szembesültünk már azzal, hogy a legjobb jószándék, jóakarat mellett sem sikerült mindig a jót megtenni, illetve számos esetben félresikerült, balul ütött ki. Az emberi életnek ezt kettőségét is jól ismeri a Szentírás: "Mert tudom, hogy nem lakik énbennem, azaz a testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom." (Róma 7: 18)
Mi hát a megoldás a Biblia szerint?  "Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig: "( Fil. 1: 6 ) és az   "Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél." (Lukács 18: 27) igékből kiderül, hogy csak Isten segítségével, az Ő útján járva, Neki engedelmeskedve tudjuk a jót megtenni.

                 A Szentírásban számtalan igét olvashatunk a jóról, ezek közül néhányat idézzünk most  fel a teljesség igénye nélkül, bátran lehet a felsorolást folytatni!
- Jézus pedig monda néki (a gazdag ifjúnak): Miért mondasz engem nak? Senki sem , csak egy, az Isten. (Márk. 10: 18)
- Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy azt, hogy  Istennek  jósága  téged megtérésre indít?  (Róma 2: 4)
Mivelhogy ízleltétek (megtapasztaltátok), hogy jóságos az Úr. (1.Péter 2: 3)
- De a Léleknek gyümölcse, mely a kívánatos jellemtulajdonságokat sorolja fel: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség." (Galata 5: 22)
„Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent.” (3. János 1:11) 
"Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét."  (Ésaiás 1:17).  Az árvák, özvegyek a legkiszolgáltatottabb emberek
voltak, abban az időben még nem működött a szociális háló, nem volt özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb., ezért Isten különösen a figyelmünkbe ajánlja őket. 

Juhász Gyula (1883-1937) költőtől származik ez az idézet:  
"Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha."           
Ezen az idézeten elgondolkodva az én képzeletbeli jóságlistámra felkerült: Dr. Albert SchweitzerTeréz anya, aki India szegényeit ápolta (halálának napja, szeptember 5.-e a jótékonyság világnapja), Jean Henri Dunant (1828-1910), svájci üzletember, aki a háború borzalmain elszörnyülködve, a sebesült katonák megsegítésére létre hívta a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetét.  Florence Nightingale (1820-1910) a gazdag bankárcsaládba született lány, aki 17 évesen egy este Isten hangját hallotta,  amint egy különleges küldetést bíz rá. Florence ezt a betegek és sérültek ápolásában lelte meg, ezért úgy döntött, hogy felbontja jegyességét R. M. Milnes báróval és teljes életét a betegek, szenvedők megsegítésére áldozza. Miután egy  poroszországi Diakonisszaképző Intézetben  kitanulta az akkor e téren létező  tudást, egy női kórházban lett főnővér Londonban. 1854-ben önként jelentkezett a krími háborúban megsérült brit katonák ápolására, és Isztambulba utazott, itt őt nevezték ki egy katonai kórház ápolószemélyzetének vezetőjévé. A férfi orvosok ellenséges viselkedése is nagymértékben nehezítette az életét. A kórház nyomorúságosan piszkos és elhanyagolt volt, de ő kitartóan nekilátott a munkának, gondoskodott a betegekről.  Az általa bevezetett reformoknak köszönhetően a kórházban a halálozási arányszám: 42% - ról 2 %-ra csökkent. Sok időt töltött minden egyes kórteremben és minden egyes sebesülthöz odament. Éjszakai körútjain vigasztalta a betegeket, ők ragasztották rá „a lámpás hölgy” nevet.   Florence  egyik leghíresebb mondása ez volt: „Sosem kerestem kifogásokat, és soha nem is fogadtam el kifogást.”  Az ő életének példája  is arra tanít bennünket, hogy: Ne arra figyeljünk mihez nincs tehetségünk vagy anyagi  lehetőségünk, használjuk azt, amink van, amit már megkaptunk Istentől. Minden év május 12-én, Florence születésnapján ünneplik világszerte az Ápolónők Nemzetközi napját. 
Ne keseredjünk el, hogy mi nem tudunk ehhez hasonló hatalmas dolgokat cselekedni.  A világban sokan éltek és élnek ma is, akik a jóság egyszerű, hétköznapi tetteit teszik önzetlenül, ők tartják össze ezt a szétesni akaró, önző világot. Róluk így ír elmélkedésében Marcus Aurelius római császár:  

"Van olyan ember, aki, ha embertársával jót tett, azonnal kész a hálát számlázni. Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi meg, de azért befelé mégiscsak adósának tekinti a másikat, s nagyon
is tudatában van jótéteményének. Más viszont egyáltalában nem tartja számon, amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt termő szőlőtőkéhez, mely, ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi
mást nem kíván többé. A jótékony ember, akárcsak a ló, ha futott, a kutya,  ha vadra bukkant, a méh, ha mézet gyűjtött, nem veri dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját, mint
ahogyan a szőlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét."

Sík Sándor (1889-1963) tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, Tedd a jót! című versében a jónak cselekvését egy soha meg nem szűnő életprogramként tárja elénk.

Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy
Látják-e vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e
Sikere vagy nem,
Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz,
Ott, ahol vagy,
Úgy, ahogy teheted,
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen
A programod!



         A Szentírás világosan tanítja, hogy nem Istentől származik a rossz és a gonoszság. A világban látott, tapasztalt sokféle nyomorúság, békétlenség, háború, betegség, halál Isten szeretettörvénye elleni lázadás következtében szabadult rá a Földre. (Erről E.G.White: Pátriárkák és Próféták című könyvének első 4 fejezetében olvashatunk bővebben. Lásd a Függelékben.) Isten mindent jónak, sőt igen jónak teremtett, amint azt  1. Mózes 1. fejezetében olvashatjuk. Akkor azt kérdezheted, hogy most miért nem ilyen? Prédikátor könyvében (7: 29) így vall Salamon király erről: "...Isten teremtette az embert igaznak, ők pedig kerestek sok kigondolást." Nemcsak az ember lelkében, de az ember lelkéért is folyik egy nagy küzdelem a jó és a rossz erői között. Ahogyan Florence Nightingale engedelmeskedett Isten hívásának úgy mi is engedelmeskedhetünk, azzal, hogy saját környezetünkben következetesen tesszük a jóság egyszerű "csodáit". Melyek megnyilvánulhatnak egy mosoly, egy kézfogás, őszinte érdeklődés, apró figyelmességek formájában. Valószínű, hogy  megszüntetni nem  tudjuk, de legalább mérsékel(het)jük valamennyire a rossz, önző cselekedetekből fakadó következményeket, negatív hatásokat.  A Bibliában, az Apostolok Cselekedeteiben (10: 38)  Jézusról írja az ihletett Ige, hogy: "A názáreti Jézust, mint kente fel az Isten Szentlélekkel és hatalommal, aki széjjeljárt jót tévén és meggyógyított mindenkit, kik az ördög hatalma alatt voltak, mert az Isten volt Ővele." Jézus szolgáló életet élt, személyválogatás nélkül, minden rendű és rangú emberrel fáradhatatlanul törődött. Az emberek meggyógyításával, testi jólétüknek előmozdításával együttesen a lelkük megmentése, örök életük biztosítása volt a legfontosabb számára. Élete a jóságos Istennek való engedelmesség szép példáját, követhető útját mutatja be a Földön minden korban élő embereknek, így nekünk is. Számomra egyértelmű, és remélem Neked is Kedves Olvasó, hogy lehetséges, még ha nem is mindig könnyű jónak (egyre jobbnak) lenni egy rossz világban.                                                                                               

FÜGGELÉK:
E.G.White: Pátriárkák és Próféták c. könyv
- 1. fej.: Miért engedte meg Isten a bűnt?
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/1.htm
- 2. fej.: A teremtés:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/2.htm
- 3. fej.: Kísértés és bukás:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/3.htm
- 4. fej.: A Megváltás terve:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/4.htm

Mai  kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részei itt olvashatóak:



 1. rész: A boldogság útján járok-e?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html
 2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
 3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html



HarmatiGyongyi•  2020. június 7. 10:35

4. rész - A békesség csupán illúzió?

4. rész - A békesség csupán illúzió?

Van-e a Bibliának válasza a mai, modern kor emberének kérdéseire? Időszerű-e a Szentíráüzenete napjainkban is, erre keressük a választ! Meglátjuk nagyon is fontos és időszerű tanulságok tárulnak fel az őszinte szívvel kereső, kutató embereknek. Pál apostol ezt a  Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza meg: " Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen."  Sorozatunknak ebben a részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehet-e békében élni egy nyugtalan, háborgó, kaotikus világban?  A Szentírás lapjain a
békességnek kétféle útja rajzolódik ki. Fontos, hogy jól döntsünk és a helyes utat  válasszuk! Tarts velünk!!! 
                                                        A békesség csupán illúzió? 

        A mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részeiben a valódi boldogság útjának keresésével, a Szentírás egyedülálló voltával és az aggodalmaskodó lelkület  leküzdésével foglalkoztak ezek a kis írások. Reményeim szerint a mostani részben is egy sokak számára fontos és érdekes kérdést érintünk.  Lehetséges-e békében  élnünk vagy ez csupán nem más, mint illúzió?  
          Mindannyian tapasztaltuk már személyes életünkben, ha látszólag rendben mennek is a dolgaink (család, munkahely, egészség stb.) vagyis külsőleg békesség vesz  bennünket körül ennek ellenére a lelkünk legmélyénmégis nyugtalankod(hat)unk, nincs teljes, valódi békességünk! Ennek az ellenkezőjét is már többször megfigyelhettük, ha a lelkünkben békesség honol, akkor a külső körülmények sem érintenek meg bennünket annyira mélyen, nem dúlják fel a belső békénket. Isten is ezt szeretné kimunkálni bennünk, ahogyan Jeremiás könyve 29. fejezetében a 11. versben olvashatjuk:
"Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr, békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek."  Mégpedig úgy, hogy Mennyei Atyánkkal, embertársainkkal és saját magunkkal is békében, lelki összhangban, egyetértésben éljük a mindennapi életünket, melyet az örök élet jutalma koronáz meg.


         Az egyik legfontosabb emberi szükségletünkről, a békességről közel 300 igehelyen találhatunk említést a Könyvek Könyvében ezek közül néhányat a teljesség igénye nélkül megemlítek. Lukács az általa írt
evangéliumban (2: 14) megörökíti, hogy Jézus születésekor az angyalok is énekeltek erről a mezőn éjszakázó pásztoroknak: Dicsőséa magasságos mennyekben az Istennekés e földön békességés az emberekhez
jó akarat
! A Galatákhoz (5:22) írt levélben Pál apostol a kívánatos jellemtulajdonságok között említi meg: De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
A Római gyülekezethez (Rm. 12: 18) írt levélben pedig ezt az intelmet fogalmazta meg Pál apostol: "Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek." Valamint  2. Thesszalonika
3: 16 -ban  azt olvassuk: "Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet."   
      Ha beütjük a Biblia (www.biblia.hu) honlapján található keresőbe a békesség szót akkor azt látjuk, hogy tizenöt oldalon,  összesen 290-szer szerepel ez a kifejezés a Szentírásban. Ezek után jogosan merül fel a
kérdés: mi is pontosan a békesség szó jelentése, mit is értsünk alatta? A békesség egy olyan nyugalmi állapot, mely mentes háború(ság)tól, viszálytól, ellenségeskedéstől és lelkünkben nyoma sincs  feszültségnek,
ingerültségnek, izgatottságnak. Az emberek a felmerülő konfliktusokat, kisebb-nagyobb nézeteltéréseket békés úton megbeszéléseken, tárgyalásokon egymás szempontjait figyelembe  véve és nem durván, erőszakos módon
rendezik el. Ahogyan haladunk előre a történelemben egyre kevésbé lehetséges békében élni. Ha a XX. századra a katasztrófák, világháborúk évszázadaként emlékezünk vissza, akkor a XXI. századra pedig az
agresszió és a depresszió évszázadaként? 
             A világban folyamatosan zajlanak a legkülönfélébb konfliktusok, háborúk és olyan szintű a békétlenség,  hogy az ENSZ az emberek figyelmét  évente egy békenap megtartásán keresztül is szeretné ráirányítani erre a
mindenkit érintő globális problémára. Ez a nap szeptember 21.-e,  mely egyben a tűzszünet és az erőszakmentesség napja is.  Ezen a napon jelenik meg a Globális békeindex (GPI), ami megpróbálja rangsorolni a nemzetek és régiók békességének relatív helyzetét. Az indexet az ausztrál székhelyű Gazdaság és békekutató Intézet (IEP) hozta létre és fejlesztette ki. Mára  már 162 ország található a listán, hazánk a 2017-es évben az előkelőnek
mondható 15. helyen szerepelt. 
        Ha körülnézünk a szűkebb környezetünkben és a médiák "áldásos" tevékenységének köszönhetően országunkban és a nagyvilágban, akkor mit látunk, mit tapasztalunk,  miről értesülünk: mi jellemzi a világunkat?
Kérdezzük meg  Jézust, hogy szól az Ő "orvosi" látlelete (Máté 24: 6-8) egyre betegebb világunkról:  "Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert
mindezeknek meg kell lenniük. De még  ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok (járványok) és földindulások (földrengések) mindenfelé.
Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete."  
Pál apostol Timótheushoz írt 2. levelében (3: 1-5) pedig ezzel a döbbenetes felsorolással egészíti ki Jézus imént olvasott látleletét: 
"Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők (önzőek), pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak (gőgösek), inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld."  Miért van világunk ilyen állapotban, hogyan is jutottunk el idáig? A Szentírás diagnózisa
így szól, így olvashatjuk 2 ószövetségi próféta írásában: "...mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön. Hamisan esküsznek és hazudnak és gyilkolnak és lopnak
és paráználkodnak, betörnek és egyik vér a másikat éri." (Hóseás 4: 1-2) 
Vajha figyelmeztél volna parancsolataimra! olyan volna békességed, mint a folyóvíz, és igazságod, mint a tenger hullámai;" 
(Ésaiás 48: 18) 
                                                                            

                A Bibliával történő ismerkedésem kezdetén meglepődve fedeztem fel, hogy a Szentírás lapjairól a békesség kétféle útja ábrázolódik ki. Az egyik út  a "világ adta békesség"a másik út pedig  az "Istentől jövő békesség".   A világ adta békességről  Ezékiel könyve 16: 49-50 verseiben így szól az Írás: "Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység (gőg), eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg."  A világ által adott békesség egyik kezével ad, gondtalan életet, jólétet, kényelmet és  biztonságot, a másik kezével viszont elvesz. Ez a fajta békesség hamis,
rövid ideig tart és csupán a békesség illúzióját kölcsönzi az embernek. Így történt ez Lóttal, Ábrahám unokatestvérével,  kettejük állatállománya annyira elszaporodott, hogy a legelő nem bizonyult elégségesnek az állataik számára, így mindennapossá váltak a civakodások a pásztoraik között. A békesség kedvéért Ábrahám  javaslatára különváltak egymástól, lásd a történet leírását 1. Mózes 13. fejezetben. Lót a bővizű Jordán folyó mellékét választotta, ahol Szodoma és Gomora városfallal körülvett, biztonságos, gazdag és fényűző városai álltak. Szemre tetszetős vidék volt, de Lót mégsem jól választott, a lelki nyugalma, békéje (2. Péter 2: 7-8) elveszett a város lakóinak romlottságát, erkölcsi züllöttségét látva. Lótnak végül angyalok segítségével családjával együtt  menekülnie kellett a bűnei miatt pusztulásra ítélt városból. Erre a hamis, világi békességre példa még a Szentírás lapjairól jól ismert Jézusi példázat, ami a tékozló fiúról (Lk. 15. fej.) szól. A tékozló fiú nemcsak a vagyonát pazarolta el, hanem ennek következtében a lelki nyugalmát, a lelki békességét is.  "Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" (Márk 8, 36). Megállapíthatjuk, hogy öncsalás minden olyan érzés mely a békesség illúzióját kelti. Ennek ellenére a hamis próféták ígérete, tanítása (Jer. 23: 16-17 és Jer. 6: 14)  minden időben rendkívül népszerű, mert nem az Istennel való megbékélést, a bűnbánatot, és az igazi életet hirdetik, hanem külső békességet és anyagi jólétet ígérnek. Így van  ez manapság is, azt mondják
az embereknek, amit hallani szeretnének.
        Mindenki vágyik konfliktusmentes életre, azonban ez gyakran nem lehetséges. Meglepő módon, de erről mi magunk is elég  sokszor tehetünk. Így vall erről  egy keresztény írónő E.G.White (1827-1915) a Gondolatok a
Hegyibeszédről
 c. könyvében: "Csak az önszeretet rontja meg békénket. Amíg önző  énünk él, mindig készek vagyunk minden bántalom, sérelem ellen védekezni.Ha azonban önző lényünk már halott, és életünk Krisztusban elrejtett élet, akkor a velünk szemben éreztetett lekicsinylés nem fáj többé. Süketek és vakok leszünk a gúnnyal, bántalommal szemben." 
Az Istentől jövő békesség az a másik útmelyről a János 14: 27 és Filippi 4: 7 igeversek így vallanak:  "Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!" (Jn 14:27). "És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil. 4: 7)
Pál és Silás apostolokat Filippi városában igazságtalan vádak alapján megverték, megalázták, börtönbe vetették, lábaikat kalodába szorították, ők azonban nem csüggedtek el. Éjszaka imádkoztak a börtöncella sötétségében és énekeikkel Istent dicsőítették,  egymást bátorították,  a börtönőr és az ott raboskodó foglyok pedig csodálkozva hallgatták őket. (Ap. Csel.: 16: 25) Pál és Silás lelki békéjénekforrása Krisztus volt. Ez a fajta békességet a tiszta lelkiismeret nyugalma jellemzi, nem fél, nem aggodalmaskodik, mert nem a külső körülményektől  függ. Maradandó, jutalma pedig az örök élet. "Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes (tökéletes) békében, mivel Te benned bízik" (Ésaiás 26: 3 ). Az Istentől kapott béke a szívünkben, úgy ismerhető fel, hogy amikor valaki igazságtalanul megbánt bennünket, megérteni próbáljuk  Őt, a megsértődés, és a bosszúállás helyett. Az igazi, Istentől jövő békesség nem vásárolható meg. Ez az emberek egyik legnagyobb tévedése, ma mindent az anyagiak irányítanak. Így ír erről  Pilinszky János (1921-1981): "Azok a változások, amiket szeretnék, úgyse vásárolhatók meg. A békességnek nincsen árfolyama."  
           Látjuk már, hogy mennyire létfontosságú kérdés tisztázni, hogyan élhetünk békességben önmagunkkal és embertársainkkal? Így vall erről Selye János (1907-1982), Életünk és a stressz c. könyvében: "Ha tekintetünket a végtelen nagyra szegezzük, hétköznapi gondjaink semmiséggé törpülnek. Van egy fajta lelki nyugalom és lelki béke, amit csak a felsőbbrendűhöz  való kapcsolódás nyújthat."  Nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy Önmagunkkal
és embertársainkkal csak akkor lehetséges békességben élnünk,  ha Istennel is békességben élünk, ha rendezett  a kapcsolatunk Teremtőnkkel. Nem terheli semmilyen meg nem bánt és el nem rendezett önzésből, önszeretetből fakadó gondolat, szó, cselekedet illetve a jónak elmulasztása. A valódi, igazi békesség három alappilléren nyugszik:  a legfontosabb a rendezett szeretetkapcsolat Istennel, mert ebből fakad a másik két alappillér, a mennyei Atyától jövő isteni  békesség embertársainkkal és saját magunkkal is. Ha békességünk egyedüli forrása Krisztus, akkor minden a helyére kerül az életünkben. Ezt az állapotot Sék Gusztáv: Békesség c. versében a viharban alvó madár jelképével szemlélteti. Jézus is az Istenbe vetett hit nyugalmával aludt a hajóban a vihartól felkorbácsolt tengeren Márk (4:38-40).  Jézus életének ez az epizódja (is) szép példája az Istenbe vetett rendíthetetlen bizalomnak,  mely olyan  belső békességet, nyugalmat nyújt amit a világ sem nem adhat, sem el nem vehet tőlünk.  „Az egyetlen erő, amely az igazi békét létrehozhatja, fenntarthatja Krisztus
kegyelme.  Ha ez meggyökerezik a szívben,  kiveti onnan a gonosz szenvedélyeket,  amelyek egyenetlenséget, civódást okoznak” (
E.G.White)

FÜGGELÉK: 
Sék Gusztáv: A békesség (teljes vers)
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/paavo-gazda.html
Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat többi része itt olvasható:

Harmati Gyöngyi: 1. rész: A boldogság útja...
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html
Harmati Gyöngyi:  2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
Harmati Gyöngyi:  3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html

Harmati Gyöngyi: 5. rész Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html

6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?

https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html