Mai kérdések - Bibliai válaszok

HarmatiGyongyi•  2021. március 5. 19:00

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?




            Lehet-e jónak (jóságosnak) lenni a mai világban?

Nemrégiben olvastam egy verset, melynek címe: Kérdés és Kálnay Adél (1952-  ) magyar pedagógus,  József Attila-díjas költő, író tollából származik. A vers kezdő és zárósora volt,  ami különösen megszólított és elgondolkodtatott. Így hangzik: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban? A mai kérdések-Bibliai válaszok sorozat előző részeihez hasonlóan most is egy figyelemre méltó és aktuális témával szeretnénk foglalkozni. Mielőtt a kérdés kibontásának neki kezdenénk, olvassuk el a teljes verset!

Kálnay Adél: Kérdés Poldijoe fotója...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában...
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?  


                  Ha feltennénk a kérdést egy iskolában a gyerekeknek, hogy milyen emberek szeretnének lenni felnőtt korukban. Vajon milyen válaszokat kapnánk? Hányan válaszolnák, hogy inkább  nagy emberek (sikeresek, gazdagok, híresek mai szóval celebek) szeretnének lenni. Ady Endre 1913-ban A perc-emberkék után c. versében, már több, mint 100 évvel ezelőtt írta: "Most perc-emberkék dáridója tart". Vajon választaná-e valaki, hogy ő mégis inkább jó ember szeretne lenni? Reményeim szerint igen!
De mit is értsünk a jó, a jóságos fogalma alatt, vajon mit is takar pontosan? A jó fogalma: talán, leginkább az ellentéte a rossz alapján járható körbe. A jó ember segítőkész, nem bánt senkit sem szóval sem cselekedettel, sőt még gondolatai és az indítékai szintjén sem.  Azonban nemcsak a hozzá jó és kedves emberekhez viszonyul így, hanem azokhoz is akik ezzel ellentétesen viselkednek vele. Érezzük, hogy itt már a jónak, jóságnak egy magasabb dimenziói nyílnak meg előttünk. Erről szól a Hegyibeszédben Jézus: "Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat (jót kívánjatok nekik), akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak." (Máté 5: 44) Ezt egészíti ki Jakab apostol (4:17):
"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak." Ebben az Igében pedig azzal szembesülünk, ha ugyan nem bántunk meg senkit sem, de jót sem teszünk vele már az is
bűn, a mulasztás bűnébe estünk.  Pál apostol írja az Efézusbelieknek (2: 10) az egyik Levelében:  "Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre
elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." Ebből az Igéből is egyértelműen kiderül számunkra, hogy a jó, a jóság kézzelfogható cselekedetekben nyilvánul meg, mellyel embertársaink boldogulását segítjük elő. A jó szándék ugyan szükséges, de önmagában mégis kevés. Bizonyára szembesültünk már azzal, hogy a legjobb jószándék, jóakarat mellett sem sikerült mindig a jót megtenni, illetve számos esetben félresikerült, balul ütött ki. Az emberi életnek ezt kettőségét is jól ismeri a Szentírás: "Mert tudom, hogy nem lakik énbennem, azaz a testemben jó, mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom." (Róma 7: 18)
Mi hát a megoldás a Biblia szerint?  "Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig: "( Fil. 1: 6 ) és az   "Ami embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél." (Lukács 18: 27) igékből kiderül, hogy csak Isten segítségével, az Ő útján járva, Neki engedelmeskedve tudjuk a jót megtenni.

                 A Szentírásban számtalan igét olvashatunk a jóról, ezek közül néhányat idézzünk most  fel a teljesség igénye nélkül, bátran lehet a felsorolást folytatni!
- Jézus pedig monda néki (a gazdag ifjúnak): Miért mondasz engem nak? Senki sem , csak egy, az Isten. (Márk. 10: 18)
- Avagy megveted az ő jóságának, elnézésének és hosszútűrésének gazdagságát, nem tudván, hogy azt, hogy  Istennek  jósága  téged megtérésre indít?  (Róma 2: 4)
Mivelhogy ízleltétek (megtapasztaltátok), hogy jóságos az Úr. (1.Péter 2: 3)
- De a Léleknek gyümölcse, mely a kívánatos jellemtulajdonságokat sorolja fel: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség." (Galata 5: 22)
„Szeretett testvérem, ne a rosszat kövesd, hanem a jót. Aki a jót cselekszi, az Istentől van, aki a rosszat cselekszi, az nem látta az Istent.” (3. János 1:11) 
"Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét."  (Ésaiás 1:17).  Az árvák, özvegyek a legkiszolgáltatottabb emberek
voltak, abban az időben még nem működött a szociális háló, nem volt özvegyi nyugdíj, árvaellátás stb., ezért Isten különösen a figyelmünkbe ajánlja őket. 

Juhász Gyula (1883-1937) költőtől származik ez az idézet:  
"Mennyi szépségversenyt rendeznek ebben a csúnya világban! Jóságversenyt még nem rendeztek soha."           
Ezen az idézeten elgondolkodva az én képzeletbeli jóságlistámra felkerült: Dr. Albert SchweitzerTeréz anya, aki India szegényeit ápolta (halálának napja, szeptember 5.-e a jótékonyság világnapja), Jean Henri Dunant (1828-1910), svájci üzletember, aki a háború borzalmain elszörnyülködve, a sebesült katonák megsegítésére létre hívta a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetét.  Florence Nightingale (1820-1910) a gazdag bankárcsaládba született lány, aki 17 évesen egy este Isten hangját hallotta,  amint egy különleges küldetést bíz rá. Florence ezt a betegek és sérültek ápolásában lelte meg, ezért úgy döntött, hogy felbontja jegyességét R. M. Milnes báróval és teljes életét a betegek, szenvedők megsegítésére áldozza. Miután egy  poroszországi Diakonisszaképző Intézetben  kitanulta az akkor e téren létező  tudást, egy női kórházban lett főnővér Londonban. 1854-ben önként jelentkezett a krími háborúban megsérült brit katonák ápolására, és Isztambulba utazott, itt őt nevezték ki egy katonai kórház ápolószemélyzetének vezetőjévé. A férfi orvosok ellenséges viselkedése is nagymértékben nehezítette az életét. A kórház nyomorúságosan piszkos és elhanyagolt volt, de ő kitartóan nekilátott a munkának, gondoskodott a betegekről.  Az általa bevezetett reformoknak köszönhetően a kórházban a halálozási arányszám: 42% - ról 2 %-ra csökkent. Sok időt töltött minden egyes kórteremben és minden egyes sebesülthöz odament. Éjszakai körútjain vigasztalta a betegeket, ők ragasztották rá „a lámpás hölgy” nevet.   Florence  egyik leghíresebb mondása ez volt: „Sosem kerestem kifogásokat, és soha nem is fogadtam el kifogást.”  Az ő életének példája  is arra tanít bennünket, hogy: Ne arra figyeljünk mihez nincs tehetségünk vagy anyagi  lehetőségünk, használjuk azt, amink van, amit már megkaptunk Istentől. Minden év május 12-én, Florence születésnapján ünneplik világszerte az Ápolónők Nemzetközi napját. 
Ne keseredjünk el, hogy mi nem tudunk ehhez hasonló hatalmas dolgokat cselekedni.  A világban sokan éltek és élnek ma is, akik a jóság egyszerű, hétköznapi tetteit teszik önzetlenül, ők tartják össze ezt a szétesni akaró, önző világot. Róluk így ír elmélkedésében Marcus Aurelius római császár:  

"Van olyan ember, aki, ha embertársával jót tett, azonnal kész a hálát számlázni. Van olyan, aki ezt ugyan nem teszi meg, de azért befelé mégiscsak adósának tekinti a másikat, s nagyon
is tudatában van jótéteményének. Más viszont egyáltalában nem tartja számon, amit tett, hanem hasonlatos a fürtöt termő szőlőtőkéhez, mely, ha egyszer meghozta gyümölcsét, semmi
mást nem kíván többé. A jótékony ember, akárcsak a ló, ha futott, a kutya,  ha vadra bukkant, a méh, ha mézet gyűjtött, nem veri dobra tettét, hanem tovább folytatja áldásos munkáját, mint
ahogyan a szőlőtő, ha eljön az ideje, ismét meghozza a maga fürtjét."

Sík Sándor (1889-1963) tanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, Tedd a jót! című versében a jónak cselekvését egy soha meg nem szűnő életprogramként tárja elénk.

Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy
Látják-e vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e
Sikere vagy nem,
Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz,
Ott, ahol vagy,
Úgy, ahogy teheted,
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen
A programod!



         A Szentírás világosan tanítja, hogy nem Istentől származik a rossz és a gonoszság. A világban látott, tapasztalt sokféle nyomorúság, békétlenség, háború, betegség, halál Isten szeretettörvénye elleni lázadás következtében szabadult rá a Földre. (Erről E.G.White: Pátriárkák és Próféták című könyvének első 4 fejezetében olvashatunk bővebben. Lásd a Függelékben.) Isten mindent jónak, sőt igen jónak teremtett, amint azt  1. Mózes 1. fejezetében olvashatjuk. Akkor azt kérdezheted, hogy most miért nem ilyen? Prédikátor könyvében (7: 29) így vall Salamon király erről: "...Isten teremtette az embert igaznak, ők pedig kerestek sok kigondolást." Nemcsak az ember lelkében, de az ember lelkéért is folyik egy nagy küzdelem a jó és a rossz erői között. Ahogyan Florence Nightingale engedelmeskedett Isten hívásának úgy mi is engedelmeskedhetünk, azzal, hogy saját környezetünkben következetesen tesszük a jóság egyszerű "csodáit". Melyek megnyilvánulhatnak egy mosoly, egy kézfogás, őszinte érdeklődés, apró figyelmességek formájában. Valószínű, hogy  megszüntetni nem  tudjuk, de legalább mérsékel(het)jük valamennyire a rossz, önző cselekedetekből fakadó következményeket, negatív hatásokat.  A Bibliában, az Apostolok Cselekedeteiben (10: 38)  Jézusról írja az ihletett Ige, hogy: "A názáreti Jézust, mint kente fel az Isten Szentlélekkel és hatalommal, aki széjjeljárt jót tévén és meggyógyított mindenkit, kik az ördög hatalma alatt voltak, mert az Isten volt Ővele." Jézus szolgáló életet élt, személyválogatás nélkül, minden rendű és rangú emberrel fáradhatatlanul törődött. Az emberek meggyógyításával, testi jólétüknek előmozdításával együttesen a lelkük megmentése, örök életük biztosítása volt a legfontosabb számára. Élete a jóságos Istennek való engedelmesség szép példáját, követhető útját mutatja be a Földön minden korban élő embereknek, így nekünk is. Számomra egyértelmű, és remélem Neked is Kedves Olvasó, hogy lehetséges, még ha nem is mindig könnyű jónak (egyre jobbnak) lenni egy rossz világban.                                                                                               

FÜGGELÉK:
E.G.White: Pátriárkák és Próféták c. könyv
- 1. fej.: Miért engedte meg Isten a bűnt?
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/1.htm
- 2. fej.: A teremtés:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/2.htm
- 3. fej.: Kísértés és bukás:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/3.htm
- 4. fej.: A Megváltás terve:
http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/pp/4.htm

Mai  kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részei itt olvashatóak:



 1. rész: A boldogság útján járok-e?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html
 2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
 3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html




HarmatiGyongyi•  2020. június 7. 10:35

4. rész - A békesség csupán illúzió?

4. rész - A békesség csupán illúzió?

Van-e a Bibliának válasza a mai, modern kor emberének kérdéseire? Időszerű-e a Szentíráüzenete napjainkban is, erre keressük a választ! Meglátjuk nagyon is fontos és időszerű tanulságok tárulnak fel az őszinte szívvel kereső, kutató embereknek. Pál apostol ezt a  Rómabeliekhez (15:4) írt levelében így fogalmazza meg: " Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen."  Sorozatunknak ebben a részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy lehet-e békében élni egy nyugtalan, háborgó, kaotikus világban?  A Szentírás lapjain a
békességnek kétféle útja rajzolódik ki. Fontos, hogy jól döntsünk és a helyes utat  válasszuk! Tarts velünk!!! 
                                                        A békesség csupán illúzió? 

        A mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részeiben a valódi boldogság útjának keresésével, a Szentírás egyedülálló voltával és az aggodalmaskodó lelkület  leküzdésével foglalkoztak ezek a kis írások. Reményeim szerint a mostani részben is egy sokak számára fontos és érdekes kérdést érintünk.  Lehetséges-e békében  élnünk vagy ez csupán nem más, mint illúzió?  
          Mindannyian tapasztaltuk már személyes életünkben, ha látszólag rendben mennek is a dolgaink (család, munkahely, egészség stb.) vagyis külsőleg békesség vesz  bennünket körül ennek ellenére a lelkünk legmélyénmégis nyugtalankod(hat)unk, nincs teljes, valódi békességünk! Ennek az ellenkezőjét is már többször megfigyelhettük, ha a lelkünkben békesség honol, akkor a külső körülmények sem érintenek meg bennünket annyira mélyen, nem dúlják fel a belső békénket. Isten is ezt szeretné kimunkálni bennünk, ahogyan Jeremiás könyve 29. fejezetében a 11. versben olvashatjuk:
"Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr, békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek."  Mégpedig úgy, hogy Mennyei Atyánkkal, embertársainkkal és saját magunkkal is békében, lelki összhangban, egyetértésben éljük a mindennapi életünket, melyet az örök élet jutalma koronáz meg.


         Az egyik legfontosabb emberi szükségletünkről, a békességről közel 300 igehelyen találhatunk említést a Könyvek Könyvében ezek közül néhányat a teljesség igénye nélkül megemlítek. Lukács az általa írt
evangéliumban (2: 14) megörökíti, hogy Jézus születésekor az angyalok is énekeltek erről a mezőn éjszakázó pásztoroknak: Dicsőséa magasságos mennyekben az Istennekés e földön békességés az emberekhez
jó akarat
! A Galatákhoz (5:22) írt levélben Pál apostol a kívánatos jellemtulajdonságok között említi meg: De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
A Római gyülekezethez (Rm. 12: 18) írt levélben pedig ezt az intelmet fogalmazta meg Pál apostol: "Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek." Valamint  2. Thesszalonika
3: 16 -ban  azt olvassuk: "Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet."   
      Ha beütjük a Biblia (www.biblia.hu) honlapján található keresőbe a békesség szót akkor azt látjuk, hogy tizenöt oldalon,  összesen 290-szer szerepel ez a kifejezés a Szentírásban. Ezek után jogosan merül fel a
kérdés: mi is pontosan a békesség szó jelentése, mit is értsünk alatta? A békesség egy olyan nyugalmi állapot, mely mentes háború(ság)tól, viszálytól, ellenségeskedéstől és lelkünkben nyoma sincs  feszültségnek,
ingerültségnek, izgatottságnak. Az emberek a felmerülő konfliktusokat, kisebb-nagyobb nézeteltéréseket békés úton megbeszéléseken, tárgyalásokon egymás szempontjait figyelembe  véve és nem durván, erőszakos módon
rendezik el. Ahogyan haladunk előre a történelemben egyre kevésbé lehetséges békében élni. Ha a XX. századra a katasztrófák, világháborúk évszázadaként emlékezünk vissza, akkor a XXI. századra pedig az
agresszió és a depresszió évszázadaként? 
             A világban folyamatosan zajlanak a legkülönfélébb konfliktusok, háborúk és olyan szintű a békétlenség,  hogy az ENSZ az emberek figyelmét  évente egy békenap megtartásán keresztül is szeretné ráirányítani erre a
mindenkit érintő globális problémára. Ez a nap szeptember 21.-e,  mely egyben a tűzszünet és az erőszakmentesség napja is.  Ezen a napon jelenik meg a Globális békeindex (GPI), ami megpróbálja rangsorolni a nemzetek és régiók békességének relatív helyzetét. Az indexet az ausztrál székhelyű Gazdaság és békekutató Intézet (IEP) hozta létre és fejlesztette ki. Mára  már 162 ország található a listán, hazánk a 2017-es évben az előkelőnek
mondható 15. helyen szerepelt. 
        Ha körülnézünk a szűkebb környezetünkben és a médiák "áldásos" tevékenységének köszönhetően országunkban és a nagyvilágban, akkor mit látunk, mit tapasztalunk,  miről értesülünk: mi jellemzi a világunkat?
Kérdezzük meg  Jézust, hogy szól az Ő "orvosi" látlelete (Máté 24: 6-8) egyre betegebb világunkról:  "Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert
mindezeknek meg kell lenniük. De még  ez nem itt a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok (járványok) és földindulások (földrengések) mindenfelé.
Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete."  
Pál apostol Timótheushoz írt 2. levelében (3: 1-5) pedig ezzel a döbbenetes felsorolással egészíti ki Jézus imént olvasott látleletét: 
"Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők (önzőek), pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak (gőgösek), inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld."  Miért van világunk ilyen állapotban, hogyan is jutottunk el idáig? A Szentírás diagnózisa
így szól, így olvashatjuk 2 ószövetségi próféta írásában: "...mert nincs igazság és nincsen szeretet és nincsen Istennek ismerete a földön. Hamisan esküsznek és hazudnak és gyilkolnak és lopnak
és paráználkodnak, betörnek és egyik vér a másikat éri." (Hóseás 4: 1-2) 
Vajha figyelmeztél volna parancsolataimra! olyan volna békességed, mint a folyóvíz, és igazságod, mint a tenger hullámai;" 
(Ésaiás 48: 18) 
                                                                            

                A Bibliával történő ismerkedésem kezdetén meglepődve fedeztem fel, hogy a Szentírás lapjairól a békesség kétféle útja ábrázolódik ki. Az egyik út  a "világ adta békesség"a másik út pedig  az "Istentől jövő békesség".   A világ adta békességről  Ezékiel könyve 16: 49-50 verseiben így szól az Írás: "Ímé, ez volt a vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység (gőg), eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg."  A világ által adott békesség egyik kezével ad, gondtalan életet, jólétet, kényelmet és  biztonságot, a másik kezével viszont elvesz. Ez a fajta békesség hamis,
rövid ideig tart és csupán a békesség illúzióját kölcsönzi az embernek. Így történt ez Lóttal, Ábrahám unokatestvérével,  kettejük állatállománya annyira elszaporodott, hogy a legelő nem bizonyult elégségesnek az állataik számára, így mindennapossá váltak a civakodások a pásztoraik között. A békesség kedvéért Ábrahám  javaslatára különváltak egymástól, lásd a történet leírását 1. Mózes 13. fejezetben. Lót a bővizű Jordán folyó mellékét választotta, ahol Szodoma és Gomora városfallal körülvett, biztonságos, gazdag és fényűző városai álltak. Szemre tetszetős vidék volt, de Lót mégsem jól választott, a lelki nyugalma, békéje (2. Péter 2: 7-8) elveszett a város lakóinak romlottságát, erkölcsi züllöttségét látva. Lótnak végül angyalok segítségével családjával együtt  menekülnie kellett a bűnei miatt pusztulásra ítélt városból. Erre a hamis, világi békességre példa még a Szentírás lapjairól jól ismert Jézusi példázat, ami a tékozló fiúról (Lk. 15. fej.) szól. A tékozló fiú nemcsak a vagyonát pazarolta el, hanem ennek következtében a lelki nyugalmát, a lelki békességét is.  "Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" (Márk 8, 36). Megállapíthatjuk, hogy öncsalás minden olyan érzés mely a békesség illúzióját kelti. Ennek ellenére a hamis próféták ígérete, tanítása (Jer. 23: 16-17 és Jer. 6: 14)  minden időben rendkívül népszerű, mert nem az Istennel való megbékélést, a bűnbánatot, és az igazi életet hirdetik, hanem külső békességet és anyagi jólétet ígérnek. Így van  ez manapság is, azt mondják
az embereknek, amit hallani szeretnének.
        Mindenki vágyik konfliktusmentes életre, azonban ez gyakran nem lehetséges. Meglepő módon, de erről mi magunk is elég  sokszor tehetünk. Így vall erről  egy keresztény írónő E.G.White (1827-1915) a Gondolatok a
Hegyibeszédről
 c. könyvében: "Csak az önszeretet rontja meg békénket. Amíg önző  énünk él, mindig készek vagyunk minden bántalom, sérelem ellen védekezni.Ha azonban önző lényünk már halott, és életünk Krisztusban elrejtett élet, akkor a velünk szemben éreztetett lekicsinylés nem fáj többé. Süketek és vakok leszünk a gúnnyal, bántalommal szemben." 
Az Istentől jövő békesség az a másik útmelyről a János 14: 27 és Filippi 4: 7 igeversek így vallanak:  "Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!" (Jn 14:27). "És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban." (Fil. 4: 7)
Pál és Silás apostolokat Filippi városában igazságtalan vádak alapján megverték, megalázták, börtönbe vetették, lábaikat kalodába szorították, ők azonban nem csüggedtek el. Éjszaka imádkoztak a börtöncella sötétségében és énekeikkel Istent dicsőítették,  egymást bátorították,  a börtönőr és az ott raboskodó foglyok pedig csodálkozva hallgatták őket. (Ap. Csel.: 16: 25) Pál és Silás lelki békéjénekforrása Krisztus volt. Ez a fajta békességet a tiszta lelkiismeret nyugalma jellemzi, nem fél, nem aggodalmaskodik, mert nem a külső körülményektől  függ. Maradandó, jutalma pedig az örök élet. "Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes (tökéletes) békében, mivel Te benned bízik" (Ésaiás 26: 3 ). Az Istentől kapott béke a szívünkben, úgy ismerhető fel, hogy amikor valaki igazságtalanul megbánt bennünket, megérteni próbáljuk  Őt, a megsértődés, és a bosszúállás helyett. Az igazi, Istentől jövő békesség nem vásárolható meg. Ez az emberek egyik legnagyobb tévedése, ma mindent az anyagiak irányítanak. Így ír erről  Pilinszky János (1921-1981): "Azok a változások, amiket szeretnék, úgyse vásárolhatók meg. A békességnek nincsen árfolyama."  
           Látjuk már, hogy mennyire létfontosságú kérdés tisztázni, hogyan élhetünk békességben önmagunkkal és embertársainkkal? Így vall erről Selye János (1907-1982), Életünk és a stressz c. könyvében: "Ha tekintetünket a végtelen nagyra szegezzük, hétköznapi gondjaink semmiséggé törpülnek. Van egy fajta lelki nyugalom és lelki béke, amit csak a felsőbbrendűhöz  való kapcsolódás nyújthat."  Nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy Önmagunkkal
és embertársainkkal csak akkor lehetséges békességben élnünk,  ha Istennel is békességben élünk, ha rendezett  a kapcsolatunk Teremtőnkkel. Nem terheli semmilyen meg nem bánt és el nem rendezett önzésből, önszeretetből fakadó gondolat, szó, cselekedet illetve a jónak elmulasztása. A valódi, igazi békesség három alappilléren nyugszik:  a legfontosabb a rendezett szeretetkapcsolat Istennel, mert ebből fakad a másik két alappillér, a mennyei Atyától jövő isteni  békesség embertársainkkal és saját magunkkal is. Ha békességünk egyedüli forrása Krisztus, akkor minden a helyére kerül az életünkben. Ezt az állapotot Sék Gusztáv: Békesség c. versében a viharban alvó madár jelképével szemlélteti. Jézus is az Istenbe vetett hit nyugalmával aludt a hajóban a vihartól felkorbácsolt tengeren Márk (4:38-40).  Jézus életének ez az epizódja (is) szép példája az Istenbe vetett rendíthetetlen bizalomnak,  mely olyan  belső békességet, nyugalmat nyújt amit a világ sem nem adhat, sem el nem vehet tőlünk.  „Az egyetlen erő, amely az igazi békét létrehozhatja, fenntarthatja Krisztus
kegyelme.  Ha ez meggyökerezik a szívben,  kiveti onnan a gonosz szenvedélyeket,  amelyek egyenetlenséget, civódást okoznak” (
E.G.White)

FÜGGELÉK: 
Sék Gusztáv: A békesség (teljes vers)
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/paavo-gazda.html
Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat többi része itt olvasható:

Harmati Gyöngyi: 1. rész: A boldogság útja...
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html
Harmati Gyöngyi:  2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
Harmati Gyöngyi:  3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html

Harmati Gyöngyi: 5. rész Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html

6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?

https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html







HarmatiGyongyi•  2020. május 24. 15:18

3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?

                                                                                                                                                              
                                                                                Aggódásmentes élet, lehetséges?      

A nemrégiben útjára bocsátott Mai kérdések-Bibliai válaszok sorozat, azokra a kérdésekre keresi a Szentírás által nyújtott hiteles, megnyugtató válaszokat, amelyek már egy ideje különösképpen
foglalkoztatnak. Ezek a kérdések érintik életünk számos területét, tisztázásuk életbevágóan fontos a testi-lelki egészségünk szempontjából is. Ebben a részben a félelem és szorongás nélküli élet lehetséges útját
szeretnénk megkeresni. E rövid tanulmány címe: Aggódásmentes élet, lehetséges?  Ez a kérdés nem közömbös senki számára. E.G. White (1827-1915), amerikai, keresztény írónő rövid
vallomása szerint, mely a Krisztus példázatai c. könyvéből származik: "Az élet sokkal ünnepélyesebb annál, mintsem, hogy aggódva a mulandó, földi dolgok taposómalmában,
az örök érvény
ű áldásokhoz képest atomnyi dolgokkal bajlódva töltsük el." 

      Mielőtt azonban a téma részletes kifejtésébe és a megoldás keresésébe belekezdenénk érdemes tisztázni pontosan mit is takar ez a szinte mindenki által jól ismert fogalom. Mit jelent aggódni, aggodalmaskodni?
Talán a legegyszerűbben így ragadható meg a kifejezés lényege: amikor valamivel vagy valakivel intenzíven foglalkozunk. Az esetek nagy többségében negatív jelenség, mely félelmekkel és gondokkal átszőtt,  nyugtalanság és szorongató lelkiállapot formájában jelenik meg. Az aggodalmaskodás egy felfokozott érzelmi és értelmi megnyilatkozás, amelyben teljesen átadjuk magunkat az életkörülményeink befolyásának. Amikor szüntelenül azzal foglalkozunk, ami miatt aggodalmaskodunk, akkor annak foglyává válunk. Csapdahelyzetbe kerülünk, melyből szinte lehetetlennek tartjuk a szabadulást. Ilyenkor rossz érzések keríthetnek hatalmukba bennünket, fejünkben figyelemelterelő és nyugtalanító gondolatok kavarog(hat)nak. A túlzott aggodalmaskodás, mint egy gonosz manó rátelepedik egész lényünkre. Ebben a szeretetet nélkülöző és önzéssel nagy mértékben megfertőzött világban teljesen természetes, hogy vannak gondjaink, és ezekkel kapcsolatban aggódunk is. A gond ott kezdődik, ha teljesen átadjuk magunkat az életminőségünket nagymértékben megrontó hatalmának. Így fogalmazza ezt meg nagyon találóan Luther Márton (1483-1546): "Azt nem akadályozhatjuk meg, hogy a bánat (a gondok) madarai el ne röpüljenek a fejünk felett, de azt igen, hogy a hajunkba fészket rakjanak." 
        Jézus Krisztus a nevezetes Hegyibeszédében rendkívül találóan így foglalja össze az aggodalmaskodás mibenlétét és terápiáját is megadja: "Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti életetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál? Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal? Az öltözet (ruházat) felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind
megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap (jövő) felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja." (Mt. 6: 25-34)
      A Szentírásban olvashatjuk, hogy Pál apostol az első római fogságából, egy börtönből reménytelennek tűnő helyzete ellenére milyen bizakodó hangvételű levelet írt a Filippibeli gyülekezetnek:
"Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt." (Fil. 4: 6)  Mi remélhetőleg nem vagyunk ennyire rossz helyzetben, hogy ártatlanul sínylődünk egy börtönben, mégis mennyi mindenért tudunk aggódni, legtöbbször feleslegesen!? A jó Isten ismer bennünket és tudja kisebb-nagyobb gondjainkat. Az Igéjében ezekre válaszokat is találunk,
ha őszinte szívvel keressük őket. Most a teljesség igénye nélkül nézzünk meg pár dolgot, ami miatt igen csak sűrűn szoktunk aggódni és a Szentírás ezekre adott igei válaszait.

     Leggyakrabban családunk tagjaiért szoktunk aggodalmaskodni: Isten válasza így szól: "Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám!" (Ésa 45: 11) 
Egészségünk állapotáért is valószínűleg többször aggódunk a szükségesnél. Két igét olvassunk el bátorításul: "A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárítja a csontokat." 
(Péld. 17: 22), "Szeretett  barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek."  (3. Jn. 2.) Ezekben az igékben érdemes felfigyelnünk arra, hogy már sok-sok
évvel ezelőtt a Biblia a test és a lélek teljesen nyilvánvaló kapcsolatáról és összefüggéseiről is szól. Pozitív példaként álljon előttünk Pál apostol esete, aki háromszor imádkozott  a betegségéből való gyógyulásáért, de az 
Úr mégsem gyógyította meg. Ennek ellenére Pál nem adta át magát a nyomasztó érzéseknek, hanem folytatta tovább az evangélium terjesztését, oly módon, hogy az Úrra bízta magát. A maga erőtlenségét kipótolta Isten
erősségével.
Az anyagi javainkért érzett félelmeink is képezhetik aggályoskodásunk tárgyát. Jézus válasza így hangzik: "Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővelkedésben van az
embernek az ő élete." (Lk. 12: 15)Pál apostol is szól erről a Timóteushoz írt első levelében (6: 6-10): "De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki
sem vihetünk semmit; De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe 
és romlásba merítik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal." 
Márk evangélista könyvében (Mk. 12: 44) jó példaként megőrizte egy szegény özvegyasszony történetét, aki az utolsó 2 fillérjét, minden vagyonát beletette a templomi perselybe, fontosnak érezte, hogy ő is hozzájáruljon
az Úr művének építéséhez. Abban az időben még nem létezett szociális háló, özvegyi nyugdíj, ott maradt minden biztonsági tartalék nélkül és még sem aggódott a megélhetése miatt, rábízta életét és megtartatását
a jó Istenre.  

Létezik egy statisztika, mely rendkívül beszédes módon tárja elénk aggódásaink számottevő részének felesleges voltát.
- 40 %-ban olyan dolgokért, amik SOHA nem fognak bekövetkezni
- 30%-ban olyan megtörtént dolgok miatt, amiken már  SOHA nem tudunk változtatni
- 12%-ban az egészségi állapotunk miatt aggódunk teljesen feleslegesen
- 10%-ban a legkülönbözőbb jelentéktelen, csip-csup apróságok miatt
- 8 %-ban a valódi, jogos aggodalmak miatt.  
Szoktam azon gondolkodni, hogy vajon az életidőm mennyi részét töltöm el hiábavalóan önmagamat és sokszor talán környezetemet is feleslegesen megterhelve az aggályoskodó lelkületemmel, de erre az
eredményre nem számítottam. Azóta már többször is előfordult, hogy figyelmeztettem magam: Tudod, csak  8 %, hagyd abba az aggodalmaskodást!
Nemrégiben újra olvastam Füle Lajos (1925-2015), református költő, Nyugtató  című négysoros versét. Ebben a rövid versben a költő egy egyszerű, de hatásos megoldást kínál arra hogyan lépjünk túl az aggályoskodó lelkületünkön. 
Én minden reggel nyugtatót szedek:
Bibliai „tabletta-verseket".
S ha bevettem, már nyugodt is vagyok.
Hát semmi felől ne aggódjatok! 
(Füle Lajos: Nyugtató)

     Gyűjtsünk ki mi is a Bibliából olyan igeverseket amik számunkra is megnyugvást biztosítanak, majd megtanulva az adott helyzetben felidézve nyugtatóul szolgálhatnak. A teljesség igénye nélkül a számomra legkedvesebb "verstabletták" közül párat felsorolnék, lehet bátran folytatni a sort: 
- "Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít."  Fil. 4: 13
- "Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok."  1. Péter. 5:7
- "Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz."  Zsolt. 55: 23
- "Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vigasztalásaid megvidámították az én lelkemet." Zsolt.94: 19   
- "Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van, mint akik az ő végzése szerint hivatalosak."  Rm. 8:28
- "Boldog ember az, aki a kísértésben (próbákban) kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek." Jak. 1: 12
 
-   "Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig:"  Fil. 1: 6
-  "Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek (embernek), vajon van-é valami lehetetlen nékem? "  Jer. 32: 27 
"Ne félj..." bátorítás 365-ször szerepel a Bibliában, Isten gondoskodott róla, hogy minden napunkra jusson belőle egy-egy!  

        Mark Twain (1835-1910) amerikai író találó megállapítása találkozik sokunk tapasztalatával:  "Sok mindenen aggódtam életemben, a nagy részük meg sem történt".  
Egy tibeti mondás szerint"Ha egy kérdés megoldható, felesleges aggódni miatta. Ha nem lehet megoldani, akkor az aggódás sem segít." Érdemes elgondolkodni és jó lenne megfogadni, megszívlelni ezeket a gondolatokat. Van még egy hatalmas csapdahelyzet az életünkben, amit, ha el tudnánk kerülni az életük lényegesen élhetőbb lenne, kevesebb dolog miatt aggodalmaskodnánk. Mérei Ferenc (1909-1986), pszichológus, pedagógus, hálózatkutató szavai ezt nagyon találóan így tárják elénk: "Az embernek nem kell mindig jól járnia! Nem kell minden helyzetből nyertesen kikerülnie! Aki ezt a kényszert el tudja engedni, az belsőleg nagyon szabad lesz.  Az élet hosszú, bele kell, hogy férjenek vereségek, összeomlások, újrakezdések is. És ennek során új aspektusai nyílnak meg a dolgoknak, amelyeket csak alulnézetből lehet látni."
      Láthattuk a szegény özvegyasszony, Pál apostol és a legnagyobb példaképünk Jézus Krisztus életén keresztül is, hogy az aggódásmentes élet nagyon is lehetséges és kulcsa nem más, mint az élet minden
területén az Istenbe vetett feltétlen bizalom. Őszinte szívvel kívánom, hogy a legnehezebb, leginkább próbára tévő helyzetekben is Jézushoz hasonló bizalommal forduljunk Mennyei Atyánkhoz és tegyünk
le mindent az Ő kezébe. Jézus a keresztfára szegezve, értünk, helyettünk a mi bűneink miatt szenvedve, ezeket a szavakat szólta: "... Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet. És ezeket mondva, meghalt."
(Lk. 23: 46) Jézus hittel megnyugodott Istenben, és ezt a nyugodt, a túlzott aggodalmaskodásoktól mentes életet, lelkületet  számunkra is elérhetővé tette  szeretetből fakadó, önként vállalt áldozata által.
        Útravalóul Max Lucado-tól, a foltmanók történetéről szóló nagy sikerű Értékes vagy c. könyv szerzőjétől származó idézetet szeretném minden kedves Olvasónak továbbadni:
"Gondolkozz kevesebbet az előtted álló problémáról és többet a már megélt győzelmekről, amiket Isten adott."
                                                                                                                                                                                                  
Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat előző részei itt olvashatóak:

 1. rész: A boldogság útja...
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html

 2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html

5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?

https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html





HarmatiGyongyi•  2020. május 18. 11:51

2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?

                                                        A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül?

      A mai kérdések - bibliai válaszok nemrégiben útjára bocsátott sorozat első részében a Boldogság útjáról szóltunk, amelyben Jézus Krisztus és Albert  Schweitzer szavai alapján is világosan láthattuk, hogy a boldogság az embertársaink felé irányuló önzetlen szolgálat útján érhető el. A mostani résznek központi témájául a Szentírást  választottam. A téma fontosságára és komolyságára E. G. White, (1827-1915) amerikai keresztény írónő  ezekkel a szavakkal világít rá: "Más dolog a Bibliát úgy kezelni, mint egy jó erkölcsi tanítást tartalmazó könyvet és annyira figyelni rá, amennyire ez összeegyeztethető korunk szellemével  és a világban elfoglalt helyünkkel, és ismét más a maga valódiságában tekinteni: az élő Isten Igéjének, amelyben van a mi életünk. Az az élet, amelynek át  kell formálnia cselekedeteinket, szavainkat és gondolatainkat. Ha Isten Igéjét kevesebbnek tartjuk ennél, akkor elvetjük."

           Mit is írhatnék újat a Bibliáról? Hiszen talán nincs ember, aki ne hallott volna róla, de vajon ez elég-e?  Woodrow Wilson amerikai elnök szavai szerint nem.
„Aki megfosztja magát a Biblia ismeretétől, a világon hozzáférhető legfőbb jótól fosztja meg magát.  Aki olvassa a Bibliát, az megtudja, hogy Isten szava, mert  megtalálja benne a kulcsot a szívéhez, a boldogságához és a kötelességéhez.” C.H. Spurgeon (1834-1892) angol prédikátor  szerint: " Az Isten Igéjével való  foglalkozás helyes módja nem csupán az, hogy elmélkedünk rajta, vagy megtanuljuk, mint a diákok – hanem hogy ez alapján élünk." Váradi Lajos: Csak könyv... című versének kezdő és záró versszaka is egy olyan látszólag ellentmondó részletet jelenít meg, amivel sokan szembe kerülnek,  amikor elkezdenek ismerkedni az emberiség javára adott páratlan alkotással. Csupán egy könyv a sok-sok millió közül vagy valóban a világokat Teremtő Isten szólít-e meg e KÖNYV lapjairól bennünket? 

Csak könyv...Neve se más, csak „Könyv”
…A betűk oly egyszerűek benne,
s a lapok oly fekete-fehérek,
mintha valóban csak könyv lenne,

egy könyv a sok között a polcon
és a csendes könyvtárszobákban,
egy könyv, amely oly azonos millió
mással az egyformaságban
..............

                                                            Csak könyv? Óh, mennyi több annál!
                                                            Hisz azt hirdeti, hogy Isten szeret!
                                                            Megragadom, hogy Ő is megragadjon
                                                            és élettel töltse be szívemet.
                                                            S amikor népek haragra gyúlnak
                                                            és remegve forrong a nagyvilág,
                                                            hirdetem azt, amit Isten hirdet:-
                                                            békéljetek meg egymással!
                                                            És magasra emelem a Bibliát!
                                                                      Váradi Lajos: Csak könyv (részletek) 
            A Biblia tulajdonképpen nem is egy könyv, hanem hatvanhat iratból tevődik össze, valóságos könyvtár egy kötetben. Az Ószövetségben 39, az Újszövetségben  pedig 27 kisebb-nagyobb terjedelmű könyv sorakozik egymás mellett, mondanivalójuk tökéletes összhangban áll egymással.  A Biblia a legek könyve is: a legnépszerűbb, a legüldözöttebb, a legtöbb nyelvre lefordított, a legkevésbé olvasott, a legnagyobb példányszámban kiadott és az  emberiségre a legnagyobb  hatással bíró iratgyűjtemény,  ami eljutott a Föld szinte minden ismert országába és népéhez. Köszönhetően
annak is, hogy a 15. században Johannes Gutenberg (1400-1468), német ötvösmester, feltaláló kinyomtatta Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg-Bibliát, 1455. február 23.-án.
A korabeli viszonyok között aránylag nagy példányszámban, 180 darab készült belőle. A 180 nyomtatott kötetből mára már csak 49 darab maradt fenn,  világszerte  múzeumokban, könyvtárakban és egyetemeken őrzik őket . Ma egy teljes Gutenberg-Biblia 35  millió dollárt is érhet. Az első  teljes magyar nyelvű Bibliáról is szeretnék pár szót szólni, melynek nyomtatása mintegy 135 évvel később: 1590. július 20-án fejeződött be a mai  Borsod- Abaúj - Zemplén megyében  fekvő Vizsolyban. A fordítást irányító gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károlyi-Bibliának is nevezik. Ez a könyv a legrégibb  fennmaradt, és ma is használt teljes szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit Bálint  végezte. Károli  Gáspár (1529?-1592) így ír elkészült munkájáról: 
"... szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát".

          Az emberek körében nagyon sok egymástól eltérő emberi vélekedés is él a Könyvek Könyvéről, ezért számunkra mégiscsak az a legfontosabb, leghitelesebb, hogy miként is nyilatkozik a Szentírás önmagáról?  A Biblia világosan és  egyértelműen állítja magáról, hogy az "Úr könyve" (Ésa. 34: 16). Péter apostol 2. levelében így tesz erről tanúbizonyságot: "És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól  teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; Tudván először  azt,
hogy az írásban  egy prófétai 
szó sem támad saját magyarázatból. Mert SOHASEM ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva  szólottak az  Istennek szent emberei."  (2. Pt. 1: 19-21) Pál apostol Timóteushoz írt 2. leveléből pedig megtudhatjuk, hogy emberi életeket átformáló, jellemet megváltoztató erő rejlik a Bibliában. Amikor  az emberek élete 180 fokos fordulatot vesz: a részeges kijózanodik, az erőszakos szelíddé és alázatossá válik, az önző, csak  magának  kedveskedő ember önzetlenné válik  és mindenét megosztja embertársával akkor biztosak lehetünk benne, hogy ez a  Könyv valóban Isten Könyve.

     Szeretet lesz a gyűlöletből, 
     A büszke megalázkodik, 
     A kapzsi ingét odaadja,  
     S a káromló imádkozik!
Bódás János: Lehetetlen (részlet)

"A TELJES ÍRÁS Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." (2. Tim. 3: 16-17).  Erről a teljes embert újjáteremtő változásról olvashatunk Móricz Zsigmond írásában, melynek címe: Mikor a kövek is megszólalnak. Máté evangéliumában pedig olvashatjuk ezt a jól  ismert Igét: "Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely  Istennek szájából származik."   (Mt. 4: 4) Az emberek mindennap tápláljak a testűket, néha ez túl jól is sikerül, de az  már kevésbé valósul meg, hogy a lelküket is megfelelő módon táplálják.  Szomorú tény ez, talán  azért van ennyi depressziós, boldogtalan ember?

       Miután megismertük, hogy a Biblia hogyan vall önmagáról, ismerkedjünk meg néhány jól ismert irodalmi személyiség: Dosztojevszkij, Móricz Zsigmond és Gárdonyi Géza szavaival is, mintegy az elhangzottakat alátámasztva. Természetesen a teljesség igénye nélkül választottam, hiszen a Biblia felfoghatatlan hatása minden korban, minden rendű és rangú ember között éreztette hatását.
"Jó lenne, ha ön is elolvasná az egész Bibliát fordításban. Egészében csodálatos benyomást tesz az emberre ez a könyv. Minden bizonnyal rá fog ébredni, hogy az emberiségnek nincs, és nem is lehet még egy ilyen könyve. Igen, rá fog ébredni, akár hisz Ön, akár nem." (Dosztojevszkij: Levél Ozmidovnak)
"Rekreációra, újjászületésre van szükség. Olyan id
őket értünk meg újra, hogy nem lehet messze az az idő, melyben Isten a kövekből is prófétákat teremt... És ennek az újjászületésnek újra csak a Biblia lesz a forrása és keresztvize. Ha lesz, aki fel tudja olvasni a világnak az igazság tiszta felfogásával..."  (Móricz Zsigmond)

Gárdonyi Géza: Irás a Bibliába  (kezdő és záró versszaka)   
Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye,
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
........
Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik,
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak,
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!...
Ez a könyv Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne...

   Írásom vége felé közeledve egy személyes vallomásomat szeretném útjára bocsájtani, ami egy sorsfordító telefonhívással kezdődött, 2000. év, február hónapjában.  Barátnőm elhívott egy előadásra, amire igent mondtam, azonban elfelejtettem megkérdezni miről is fog szólni. Így gyanútlanul helyet foglaltam az előadó teremben  és vártam az előadás kezdetét. Életem ebben az időszakban sok nehézséggel volt megterhelve, így öntudatlanul is, de már befogadó volt a lelkem, csak ez még akkoriban nem tudatosult bennem. Az országszerte jól ismert előadó Dr. R.J. a Szeretet Himnuszáról  szóló 6 részes előadása kezdetét vette. Úgy éreztem, hogy a ki nem mondott  kérdéseimre is választ kaptam, kiszáradt lelkemet teljesen felüdítette, mint a rég várt eső,  amely hosszú szárazság után átáztatja a szomjas földet. A Bibliával  való ismerkedés, lelki  utazás akkor csupán elkezdődött és azóta is tart. Újabb és újabb csodás felismerések, bátorító, vigasztaló szavak segítenek megharcolni életem kisebb-nagyobb csatáit. Már nem kell félnem semmitől, nem vagyok többé egyedül!!!  Annyit őszintén bevallhatok, hogy lassan már 2 évtizede, hogy  elkezdtem olvasni a  Szentírást és kezdetben sok nehézséget okozott nekem a megértése. Már-már felhagytam az Ige tanulmányozásával amikor egy váratlan gondolat jött  segítségemre: ne foglalkozzak túl sokat azzal amit (még) nem értek, hanem inkább azzal foglalkozzam amit már megértettem a Szentírásból. Ez a gondolat lett a  Bibliatanulmányozó vezérfonalam. Az azóta eltelt időszakban  közben sok minden megvilágosodott előttem, hol egy másik ember szavai által, hol  egy másik Ige  segített vagy egyszerűen csak  olyan élethelyzetbe kerültem, ami felnyitotta szememet  és rácsodálkoztam arra amit eddig nem értettem.  Ahogyan a német  reformátor, Luther Márton (1483-1546) szavai is elmondják  nekünk:

"A Szentírást sem tanulással, sem értelemmel nem érthetjük meg. Előszőr is imával kell kezdened! Könyörögj az Úrhoz, kegyelme által engedje meg, hogy az Írásokat megértsd! Isten szavának nincs más tolmácsolója, mint maga a Szerző, ahogy mondja is: "Mindnyájan Istentől tanítottak lesznek." Saját munkádtól vagy értelmedtől ne remélj semmit! Egyedül Istenben és Lelkének befolyásában bízzál! Hidd el ezt egy olyan embernek, aki mindezt tapasztalatból mondja!"  

       Jézus Krisztus nevezetes Messiási programnyilatkozatának,  a Hegyibeszédnek zárópéldázata, mely a Máté. 7: 24-27 igeszakaszban található,  itt Jézus egy homokra,  illetve egy Kősziklára épített házról beszél.    "Valaki azért hallja én tőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja én tőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a
fövényre építette házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása." Ez kiváltképpen alkalmas hasonlat, annak szemléltetésére, hogy mi történik, ha életünk "házát" nem megfelelő alapra építjük. Ha nem áll stabilan az "épület",  akkor az élet viharai  (egy súlyos betegség, munkanélküliség, elhúzódó konfliktusok a családban ill. a munkahelyen stb.) kártyavárként ledöntik.  Tudjuk pedig a Könyvek Könyvéből, hogy  Jézus is az Írásokra támaszkodott  (pl.: Mt. 4:4,  Mk. 7:6,  Lk. 10: 26),  az Ő életének
alapja is  az Isten beszéde volt,  akkor mennyivel inkább nekünk  is az Ő példáját követve kellene élni az életünket, mi sem érhetjük be kevesebbel.  Hermann Schneider (részecskefizikus) gondolatával szeretném ezt  a kis írást lezárni, amellyel teljes mértékben azonosulni is tudok és szeretettel ajánlom a kedves Olvasóknak!

„Számomra a Biblia örök igazság és a legfőbb tekintély. Arra igyekszem, hogy gondolkodásomat és cselekvésemet hozzá igazítsam, és neki alárendeljem.  Megrendíta Biblia Igéjének szentsége és ereje. Érzem, hogy személyesen nekem szól, és átvilágít engem.” 

Függelék:
Váradi Lajos: Csak könyv...(teljes vers)
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/10/varadi-lajos-csak-konyv-bibliarol.html

Móricz Zsigmond: Mikor a kövek is megszólalnak...http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/moricz-zsigmond-mikor-kovek-is.html
Bódás János: Lehetetlen (teljes vers)http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/03/bodas-janos-lehetetlen.html
Gárdonyi Géza: Irás a Bibliába (teljes vers)
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/gardonyi-geza-iras-bibliaba.html
--------------------------------------------------------------------------------------------
A mai kérdések-bibliai válaszok sorozat többi része itt olvasható:
1. rész: Boldogságkeresôk...
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2017/09/emberi-kerdesek-bibliai-valaszoksorozat.html
3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html

5. rész Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html

6. rész: Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html

HarmatiGyongyi•  2020. május 13. 00:40

1. rész: Boldogságkeresők...


                                          A boldogság keresés útjáról... 

     
Nemrégiben meglepődve olvastam, hogy a boldogságnak már 2013 óta létezik nemzetközi ünnepnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése március 20-át 2012 júniusában globális világnappá nyilvánította. Az ENSZ Közgyűlése kihangsúlyozta, hogy a "boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja". Ez a dokumentum egyben fel is szólítja az ENSZ-nek mind a 193 tagországát, hogy "megfelelő módon" ünnepeljék is meg március 20-án a boldogság napját, legfőképpen az oktatás területén. A boldogság nemzetközi napjának ötletadója a kis, mintegy fél Magyarország területnyi himalájai buddhista királyság, Bhután. A világon elsőként ebben az ázsiai országban vezették be a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) fogalmát állampolgáraik jólétének mérésére, mert ez az érték, a GNH többet elárul az emberek ill. a társadalom jólétéről, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Ez a mutatószám, a GNH arra szeretne rávilágítani, hogy a boldogság nem(csak) az anyagi javak birtoklásától függ. Napjainkban járványként, úgyis mondhatnám cseppfertőzéssel terjed a boldogtalanság. Erre figyeltek fel az ENSZ-nél is és próbálják az emberek gondolkodását tudatosan úgy alakítani, rávezetni őket arra, hogy az élet valóban fontos dolgait ne a külső körülményeik megváltozásától vagy pedig a gazdagságtól várják. A boldogság mérőeszköze nem a pénz. Erről tanúskodnak Arne Garborg (1851-1924), norvég író szavai is:

"Azt mondják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, de ez nem igaz. Ételt vehetsz pénzért, de étvágyat nem; orvosságot igen, de egészséget nem; csillogást igen, de szépséget nem; jókedvet igen, de örömet nem; szolgákat igen, de hűséget nem; szabadidőt igen, de békességet nem. Pénzért csak a kérgét kapod meg mindennek, nem a magvát."

     A boldogság fogalmát nem könnyű meghatározni, hiszen minden embernek mást és mást jelent. Abban azonban egyetérthetünk, hogy a boldogság egy jóleső pozitív érzés, ami rövidebb-hosszabb ideig mellénk szegődik. Könnyen elillan, elég hozzá egy bántó vagy annak vélt szó, vagy egy ferde pillantás és már el is illant, magunkra hagyott bennünket. Delia Steinberg Guzmán (1943- ): argentin származású spanyol író, filozófus és zongoraművész meghatározása így szól erről az állapotról:
"A boldogság egy olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden oldalát és ezzel emberi teljességünket.”  Minden ember kivétel nélkül felteszi élete folyamán akár többször is ezt az alapvető fontosságú kérdést, a boldogság útját merre találom, illetve miért nem találom?  Vajon mire vágynak az emberek titokban, a szívük mélyén? Merik-e bevallani ebben az anyagias, materialista világban, hogy még a pénznél, a hírnévnél is jobban vágynak a boldogságra?  Nincs olyan ember, aki ne szeretne boldog lenni. Az a nagy kérdés, hogy milyen úton szeretné azt elérni. Vagy a világ csalóka útvesztőiben keresi és talál rövid ideig tartó, múlandó boldogság-pótlékra, ahogyan nagy költőnk Vörösmarty Mihály is megfogalmazta a Merengőhöz írt versében:

Nézd a világot: annyi milliója
S köztük valódi boldog oly kevés.

Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerülhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. (részlet)

   Létezik egy másik út is, ahol a valódi boldogság megtalálható?  Ha már sok helyen, sokféle módon kerestük és a lelkünk még sóvárog utána, akkor érdemes az egyedüli hiteles forráshoz, a Szentíráshoz fordulni. Ha a boltban vásárolunk egy vasalót, vagy egy mosógépet, akkor otthon az az első dolgunk, hogy elolvassuk a hozzá adott használati utasítást, hogy megtudjuk hogyan is működik. Ha ez természetes a tárgyak világában, akkor miért nem természetes az emberek (lelki)világában? Isten teremtett bennünket, Ő az, Aki tudja pontosan, hogy hogyan is működünk. Hogyan lehetünk boldogok? Még azok is, akik nem ismerik a Bibliát, hallottak (hallhattak) Jézusnak a Hegyi beszédben elmondott Boldogmondásairól. A Biblia, talán nem véletlenül telis-tele van a boldogságról szóló mondásokkal. A Zsoltárok könyvében, a Példabeszédek könyvében, sőt a Biblia utolsó, prófétikus iratában, a Jelenések könyvében is találunk belőlük egy-egy csokorra valót. Aki a boldogság tökéletes receptjét szeretné megkeresni a Bibliában az nagy valószínűséggel csalódni fog, ilyesmi nem található a Könyvek Könyvében. Arról viszont bőségesen találunk eligazítást, hogy Isten szerint kik a boldog emberek. Boldogságot kutató szemünk a Biblia lapjait olvasgatva felfigyelhet egy érdekes, különösnek tűnő összefüggésre. A boldogság szó szinonimájaként az ÁLDOTT kifejezés olvasható Jeremiás próféta könyvében a 17. fejezet 7. versében. Így hangzik az Ige: „Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr.” Összehasonlítva a Zsoltárok könyve 34. fejezetének 9. versével: - „Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik.”, egyértelmű az összefüggés. Mind a boldog mind pedig az áldott kifejezés, több, mint 100 alkalommal szerepel a Bibliában. Ebből is láthatjuk, hogy a szerető Isten tervében központi szerepe van a mi testi-lelki jólétünk előmozdításának. Ő valóban maximálisan törődik velünk, teremtményeivel. Fontosak vagyunk számára, ez kitűnik a János 3: 16 igeversből: "Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."  
    Erről a másik útról szól egy gazdag asszony és a takarítónő története, amely így hangzik: Egy jómódú hölgy, akit a reménytelenség és boldogtalanság érzései gyötörtek, lelki gondjaival felkeresett egy pszichológust. Szinte látjuk magunk előtt, ahogyan a jómódú, divatosan öltözött hölgy teljes kétségbeesésében lerogy a beszélgetőfotelbe és kiönti szíve-lelke keserűségét. Szinte megállás nélkül ömlik a panasz belőle, úgy érzi férjével kiüresedett az életük és már semmi nem olyan, mint régen.  Azt szeretné, hogy végre újra boldog legyen. A pszichológus meglepő választ ad, illetve nem is ő, hanem megkéri a mellette levő irodában munkálkodó takarítónőt, hogy jöjjön be és mesélje el élete történetét, hogyan is találta meg ő a boldogságát. A takarítónő leteszi a porrongyot az asztalra, leül egy székre és beszélni kezd: 
– „A férjem meghalt rákban, 3 hónappal később pedig az egyetlen fiamat elütötte egy autó… senkim sem maradt. Nem tudtam enni, nem tudtam aludni, nem tudtam senkire sem mosolyogni, el akartam dobni magamtól az életemet. Egy hónappal később egyik este munka után bejött hozzám a házamba egy kiscica. Megsajnáltam, hideg volt kint, hagytam, hogy bent maradjon, adtam neki egy kis tejet. Annyira éhes volt, hogy tisztára nyalta a tányért, majd hálásan dorombolni kezdett és a lábamhoz dörgölőzött.  Megtört a jég, hónapok óta először mosolyogtam.  Arra gondoltam, ha ezt a kis állatot boldoggá tudtam tenni, másoknak is okozhatok örömet. Másnap sütöttem egy tálcányi süteményt és átvittem az egyik szomszédomnak, aki ágyban fekvő beteg volt. Minden nap próbáltam valami jót tenni valakivel. És közben rájöttem, megértettem, hogy az tesz engem boldoggá, ha másokat boldoggá tehetek. Ma nem tudom, hogy van-e valaki, akinek jobb az étvágya, mint nekem és jobban alszik nálamnál. Megtaláltam a boldogságomat, mások boldogságában.”  Mire a takarítónő a története végére ért, a gazdag nő már zokogott. Rájött, hogy pénzen nem lehet boldogságot vásárolni. Megértette, hogy az élet szépségét akkor tükrözi vissza a legjobban, ha mások életébe egy csöppnyi boldogságot, reményt és vigaszt tud sugározni, és ez aztán rá is visszahat. 


     Ezt a világ egészéhez való hozzáállást valósította meg a nemzetközileg is (el)ismert, híres elzászi német teológus, lelkész, filozófus, orgonaművész, tanár, orvos, Nobel-békedíjas: Albert Schweitzer (1875-1965). A helyi
lakosok által "Nagy Fehér Varázsló"-nak nevezett Albert Schweitzer Gabonban, a Közép-Afrikában található Lambaréne-ben, 1913-ban létrehozta világhírűvé váló kórházát. Élete végéig hűségesen és fáradhatatlanul
gyógyította a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb embereket az esőerdő mélyén. Kisebb megszakításokkal 52 évet töltött el itt, ahol egy saját kezével ácsolt egyszerű fakereszt jelöli nyugvóhelyét. Az Egy élet Afrikáért c. film bemutatja Albert Schweitzer életének történetét és folyamatosan, fáradhatatlanul gyakorolt hitét a Teremtőtől kapott élet tiszteletének bemutatásában. Az Ő gondolata így szól a szolgálat és a boldogság kapcsolatáról:
“Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták hogyan lehet másokat szolgálni.”

    Ezt erősíti meg Jézus önvallomása, melyet Máté és Márk is megőrzött az általuk írt evangéliumokban: "Mert az embernek Fia (Jézus) nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért." (Mt. 20: 28 és Mk. 10: 45) Földi életében Jézus Krisztus tökéletesen megvalósította az önzetlen szeretetszolgálat életelvét, ezzel utat és követhető példát mutatott minden embernek. Ezt ismeri fel és fogalmazza meg nagyon találóan Weöres Sándor: Rongyszőnyeg 13 című versében: 
Én is világot hódítani jöttem
s magamat meg nem hódíthatom,
csak ostromolhatom nehéz kövekkel,
vagy ámíthatom és becsaphatom.
Valaha én is úr akartam lenni;
ó bár jó szolga lehetnék!
De jaj, szolga csak egy van: az Isten,
s uraktól nyüzsög a végtelenség.

   A boldogság útja a szolgálat, a másokért élés útján található meg. Ha valóban szeretnénk boldogok lenni, minél előbb induljunk el, lépjünk rá az embertársaink felé vezető útra. Ne várakozzunk arra, hogy majd mások boldoggá tesznek minket, kezdjük el előbb mi magunk és örömteli szívvel meglátjuk, megtapasztaljuk majd az eredményét. "A mással jóltevő ember megkövéredik (bővelkedik); és aki mást felüdít, maga is felüdül." Példabeszédek 11:25.                                                                                                                                                                                                    S.D.G.
Mai kérdések - Bibliai válaszok sorozat következő részei itt olvashatóak:
2. rész: A Biblia csak egy "KÖNYV" a sok közül!?
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/01/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-2-resz_5.html
3. rész - Aggódásmentes élet, lehetséges?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/03/harmati-gyongyi-emberi-kerdesek-bibliai.html
4. rész: A békesség csupán illúzió?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/04/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-4-resz.html
5. rész: Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?
https://abekessegszigete.blogspot.hu/2018/05/emberi-kerdesek-bibliai-valaszok-5-resz.html
6. rész - Csupán haláltánc lenne az életünk?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2018/11/harmati-gyongyi-6-resz-mi-marad-meg.html
7. rész: Hová tűnt az öröm az életünkből?
https://abekessegszigete.blogspot.com/2020/01/harmati-gyongyi-7-resz-hova-tunt-az.html

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom