Látlak téged

Akkor is melletted állok amikor elveszettnek érzed magad, amikor a világ zaja túl hangos és a lelked csendbe menekül.

Mert a lényed nem fér meg mások keretei között. Szabad vagy határtalan.

A falak amiket magad köré emelsz talán védelmet nyújtanak, de idővel már nem óvnak, csak fogva tartanak.

Engedd, hogy a zaj lassan elcsituljon és hadd érjen el hozzád a fény, mert én akkor szeretlek a legjobban amikor önmagad vagy.

A világ hajlamos csak akkor látni az értéket amikor az már eltűnt, de én mindig látlak téged, akkor is amikor még önmagad keresed.

A harcaid nem gyengítenek, alakítanak de nem uralnak. A te erőd ott él benned, csendesen, tisztán elpusztíthatatlanul

és én itt vagyok szeretlek úgy ahogy vagy. Nem azért mert tökéletes vagy, hanem mert igaz vagy.