Napáldozat

Eleonora•  2017. október 12. 17:05

Ajándékként ím rám teríti

aranyos takaróját a nap

mielőtt szürkébe vegyíti

az ég szabad fényhúrokba csap

küllő sugár csókját meríti

szivárvány mintájú nagy kalap

mosolyával fényre deríti

mával védve holnapig szalad.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Eleonora2017. október 15. 19:47

@BakosErika: Kedves Erika, nagyon szépen köszönöm! Köszönöm, megtisztelő gratulációd!

BakosErika2017. október 15. 19:40

Szép vers, szeretettel gratulálok.

Eleonora2017. október 15. 19:38

@Rozella: Nagyon köszönöm, Róza

Rozella2017. október 14. 10:25

Nagyon tetszett, szép, mosolygós, kerek egész!

Eleonora2017. október 13. 19:14

@merleg66: Köszönöm szépen Gábor

merleg662017. október 12. 23:19

Nagyon jó!

Eleonora2017. október 12. 20:36

@skary: Szép a mosolyod, köszönöm :)

Eleonora2017. október 12. 20:30

@Mikijozsa: Nehéz szülés volt, már nem félek, attól sem, ha nem működik az inkubátor,mert én mindig remélek, a mozgás, életre okít engem, ha másként nem, akkor mindig csak egy egy napig tovább, de nem adni fel, még akkor sem, ha morze se üzen, s tudod, hát persze, hogy tudod, farewell, de aranyhidat soha nem bontunk fel.
A Te gratulációd, értékes nekem, Köszönöm

skary2017. október 12. 17:44

:)

Mikijozsa2017. október 12. 17:14

valami halvány sejtésem van...miről is szól, persze nem arról amire gondolok, szóval szép vers, mozgásformákat látok, hogy lett ebből holnapig szaladás, persze tudom, de a kérdés kijött belőlem, gratulálok