Eleonora blogja

A smaragd fű ezüstöt öltött

fű között egy szerény hangya fut

a dér varázsol fehér göröngyöt

a lélek fázik, nem akar odút.

Miért a büntetés Uram,

hisz nem vétkezem régóta már,

bűnhődni csak bűnért lehet,

így mondtad te is nemdebár?

 

S ha nem büntetés ez az élet,

de próba, hogy bírom-e törvényed,

mutass bár csak egy szirtfokot,

hol megállhatok, megkapaszkodok.

 

Oly sós a tenger mint a könny,

s oly sok a könny mint a tenger,

végtelen árja hömpölyög

mióta él az ember.

 

Ki hisz nekem Uram ha rám néz,

és látja vonagló ajkamat,

lidérc-lángos szemem láttán,

elhagyja az ész az agyat.

 

Miért a büntetés Uram,

hisz szeretni születtem én,

önzetlen adni önmagam,

annak ki tőlem enni kér.

Sziasztok!

Üdvözöllek Benneteket, és köszönöm, ha meglátogattok. 

Írásaim, melyek itt fognak megjelenni, még nem publikálásra készek, ezért szívesen fogom venni, ha segítő hozzászólásaitokkal, készre érlelelődnek majd.

Köszönettel, üdvözlettel.

Nóra