ElekZs blogja

ElekZs•  2008. augusztus 25. 20:19

Pávás-kiszámoló

Ismeretlen futballhuligánok kiszámolóverse

(Gyüjtés) 

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Nyolc!

Vered az asszonyt?

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Hét!

Mondj egy nicket még!

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Hat!

Rendőrspicli vagy!

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Öt!

Gumibot bököd!

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Négy!

Hazug a legény!

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Három!

Ávéhás a párod!

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Kettő!

A vita innen meddő!

 

Páva farktolla

verébnek átadja

torkán ledugja

hány?

-Egy!

Na fiam most már eredj!

Hozzászólás:  

jagosistvan 2008-08-19 17:28:10 ''Enyhe'' célzások, amik találni fognak.Látom, a háború még tart:( Remélem nem leszek áldozat. Mit gondolsz?
Ha elvonatkoztatok azt mondom nagyon jó kis vers lett ez.Népi mondóka jellege miatt talán még szívet is törnék felette. Pálcát semmiféleképp nem.

 ElekZs 2008-08-21 23:26:58 Jagi, aki időben feltartja a fehér zászlót az nem lehet áldozat.
Én nem látok benne ''enyhe'' célzásokat!
Korunk akutt problémái!

ElekZs•  2008. augusztus 22. 16:19

Lőrinc napi dinnye-vers

Augusztusban Lőrinc napon

Véget ér a dinnye szezon

Én, kíváncsi ember volnék

Így hát mivel semmit sem ér

Földhöz vágnék egy tökfejet

Megnézzem hát mit is rejt

 

A piros lé vajon hősszerelmes vére?

Mit mondhatnék a cukros-nyúlós lére,

 

Melynek bűzös csíkja végül

A kanálisba beszédül.

Terméséből nem marad más:

semmi szürke áttetsző váz

és a sorba szedett magok,

mint a sötét gondolatok.

 

Megízleled, forgatod a szádban

De kiköpöd, nehogy kiokádjad

 

Mert tudod régről: képes lenne arra,

hogy benned is dinnyévé nője magát

ElekZs•  2008. augusztus 6. 00:48

Mi számít műalkotásnak?

Tehát a költészettel, tágabban véve a művészetekkel foglakozó oldalak visszatérő kérdése, hogy mi számít művészetnek. Nos a hivatásos műértők ezt nagyon egyszerűen elintézik, majd utána ezer oldalas könyvükben meg is fogalmazzák a gondolataikat. Sajnos számunkra „hétköznapi” emberek számára nem túl bíztató a végeredmény, megpróbálunk valami kibúvót találni. Már eleve az visszariasztja az embert, hogy egy ezer oldalas könyvet el kell olvasni arról, hogy mi is a művészet és ez csak egy könyv - egy vélemény. Pl. azt írja a szerző, hogy én nem értek egyet Révedő Elemér: „Művészettörténet röviden és tömören” című művének 1624. oldalán olvasható véleményével, sőt… Ekkor meg kell vennünk és el kell olvasnunk Révedő Elemér könyvét - persze elejétől a végéig, mert minden egymásra épül, hogy megismerjük a másik oldalt is.

Öt év egyetem, tíz év kutatómunka és már tudod is milyen a jó huszonéves hősszerelmes vers.

A másik oldal szerint minden művészet. Ahogy reggel megfőzzük a kávénkat – ha érzéssel csináljuk, ahogy megírjuk az adóbevallásunkat, érzéssel szép kerek nullákat írunk minden sorba, a fürdőkádba a habokból mobil szobrot alkotunk. Művészi alkotás például ha őszintén elmondjuk érzéseinket a kezelőorvosunknak. „Doktor úr, a hátamon a gerinc mellett jobbra tompa lüktető fájdalmat érzek.” És valóban a doki sem hagyja reakció nélkül, ő pedig az én érzéseimről ír: „Anamnesis: Pertikularis translactio kezdodo ex. lantr. fractio, hátán ecchymosis, folt.  Kezelése javasolt.”

Kicsit áttördelem, hogy élvezhetőbb legyen:

Anamnesis:

Pertikularis translactio

kezdodo ex. lantr. fractio, 

Hátán Ecchymosis, folt. 

Kezelése javasolt.”

Emberi érzések rímbe szedett leírása.

 

Megpróbálok egy mindenki, de főleg saját magam számára is elfogadható középutat találni, de sajnos ehhez egy teljesen új elmélet kidolgozása szükséges.

Az elmélet kidolgozása kérdések felvetésével kezdődik:

-         Miért van az, hogy az ókori ember barlangrajza az emberiség művészetének megbecsült darabja és az iskolában a legtöbb felnövekvő földlakó fejébe beletöltik, akkor ha én a szomszédról készítek egy művészi elemeiben hasonló képet amint a kocsiját mossa a garázs előtt az nem művészet?

-         Leszögezhetjük, hogy a világon minden ember egyenlő. Ugye? (A 8 éves fiam környezetismeret jegyzeteiből megtudtam, hogy Új-Zélandon előkészítés alatt áll, hogy az emberszabásúak is emberi jogot kapjanak de ez még jövő idő) Azt is kimondhatjuk hogy minden embernek vannak érzései, őszinte emberi érzései. (Ezt majd a későbbiekben emberszabású érzésekre kell módosítani) Tehát tegyük fel, hogy a világon az immáron két milliárd (bocsánat 6,6 milliárd) ember mindegyike csak napi egy gondolatát, őszinte érzését papírra veti (aki nem írástudó annak a gondolataid valaki más majd leírja, vagy miután az emberiség írásbelisége úgyis a végnapjait éli, valamilyen más digitális módon rögzíti). Vajon mennyi idő kell ahhoz, hogy ezeket mind elolvassuk, átérezzük.

(Tehát ha el akarod mondani a gondolataid legyél türelmes, ne akarj előretolakodni, most éppen Ahud Ya Mehyd mai gondolataiba vagyok elmerülve)

-         A harmadik kérdésfelvetés: 

A fiam kis kéretés után kiáll a szoba közepére, kihúzza magát és elszavalja Petőfitől a „kiülök a dombtetőre” című verset, és én büszkeségtől megrészegülve ringatózom a rímelő sorokon. Hasonlítsam Mensáros Lászlóval össze talán. Hisz ez egyszeri és megismételhetetlen alkalom, egy valódi művészi érzés. Ha választanom kell, hogy melyiket hallgassam, hát a fiamét választom.

 Vagy az iskolai évzárón az énekkar Kodály egy darabját énekeli Pestről jött le a karvezető betanítani”- súgja oda a mellettem ülő. Néha megbicsaklik az ének, disszonáns hangok is hallatszanak, de összességében szépen eléneklik. Sokan itt a teremben sohase fognak eljutni egy előadásra a Zeneakadémiára. Nekik ez volt az egyetlen találkozás Kodállyal. Sikerült egy kis rést ütni a kereskedelmi tévéktől megkeményedett agyburkokon. Ez művészet. Úgyhogy hosszan, lelkesen tapsolunk.

 

Tehát az új tézisem:

Minden emberi alkotás művészet, csak meg kell hozzá találni a megfelelően kicsi műértő közönséget.

 

Matematikai leírása (Csak erős idegzetűeknek)

            Lim. (műértő közönség) = 0

            (érték > /tart/ 0)

Tehát szóban megfogalmazva Műértő közönség létszáma tart a nullához miközben a mű művészi értéke tart a nullához.

Azt hiszem így érthető.

 

A matematika sajnos ilyen negatív módon fogalmaz, a függvény másik vége természetesen Műértő közönség létszáma tart a végtelenhez miközben a mű művészi értéke tart a végtelenhez.

 

FÜGGELÉK

A függvény értelmezéséhez egy kicsit ki kell térni a 0 és 1 közé eső szakaszról, amikor gyakorlatilag a mű alkotója számára sem élvezhető a mű, amikor gyakorlatban egynél kisebb számmal leírt állatok, pl. kutya, macska számára élvezhető a mű, illetve a nulla felé tovább közeledve növények számára értékes tápanyagforrásként tekinthetünk a műre.

Az 1 és 2 közötti tartomány az amikor már az alkotó is önfeledten élvezi a művét - együtt kedvenc macskájával éneklik az általa írt sorokat. Aztán eljutunk oda, hogy a részegen a vállunkra boruló barátunknak olvassuk fel műveinket (ezt az x tengelyen a 2-es szám jelöli), de van úgy hogy akár három barátunkat is el tudunk andalítani lírai sorokkal.

Természetesen csak azok számítanak akiket magával tud ragadni művünk mélysége, tehát ha egy 100 fős hallgatóságból csak 2 emberhez jutott el az üzenetünk, akkor a művünk mellé 2-est írjunk osztályzatként, ne csaljunk!

Ezen módszer szerint is el lehet érni komoly sikereket, például ha egy futball csapat kemény magjának szellemi vezetője vagy és a délutáni meccsre egy új, az alkalomhoz igazított rigmussal jelensz meg akkor a siker szinte előre kódolt. 5-6 vagy akár tízezer ember szavalja az általad megalkotott alkotást: „fehérvári cigányok, …. az anyátok”. Szinte tökéletes rím, emberi érzések – kell ennél több? Micsoda katharzist érezhet az aki egy ilyen folyamatot elindít!

(A fent említett idézet különböző átköltésekben gyakran felhangzik a stadionok nézőterén. Ami zseniális, hogy az alkotás szerzője szabadon tudja cserélgetni a „fehérvári”-t az éppen aktuális helyszínnek megfelelően, pl. „az újpesti”, „debreceni”, „Tisza parti”, „Vas megyei” Igazából a cigányok szerintem csak a rím kedvéért került bele, például „legényekkel”-nem hangzik jól)

 

A függvény magasabb értékű régióiban már korrelál egy másik függvénnyel ami a longitudinális és a transzverzális népszerűség tézisét írja le.

ElekZs•  2008. május 16. 23:39

József Attila életrajz

Pár hete egy angol nyelvű oldalon regisztráltam. A kedvenceimhez beírtam József Attilát. Kíváncsi voltam, hogy mit tudhat egy külföldi róla, aki hol máshol tudhat meg információt mint a Wikipedia.org-on. Elborzadtam az életrajztól ami ott szerepel. Jelentéktelen dolgokat kiemel, fontosakról nem ír. Az életrajz alapán J.A. inkább elmeorvosi eset, mint a XX egyik legnagyobb magyar költője. És akkor a halálával kapcsolatos "legújabb kutatásokról" még nem is beszéltem. Itt lép be a nyomozati szál, Doszpot Péter személyében, aki valószínűleg a legjobb szándékkal nyomába eredt a múlt eseményeinek. Jó ez nekünk?

Biography

The son of Áron József, a half-Romanian soap factory worker and Hungarian peasant girl Borbála Pőcze, he was born in Ferencváros, a poor district of Budapest. He had two elder sisters: Eta and Jolán. His father abandoned the family when he was just three years old. They lived in extreme poverty: the mother could barely support the three children and pay rent for the tiny flat they were living in. Thus the children were cared for by the National Child Protection League and foster parents in the country town of Öcsöd, where he worked on a farm. It was typical of the conditions there that his foster father said "There is no such name as 'Attila'", and therefore called him 'Pista'. The conditions were so bad that he escaped back to his mother in Budapest.

His mother died in 1919, aged only 43. After this, he was looked after by Ödön Makai, his brother-in-law, who was relatively wealthy and could pay for his education in a good secondary school. Later he applied to the University of Szeged - his dream was to become a secondary school teacher - but he was soon turned out because of a provocative poem he had written.

From this point on, he tried to support himself from the little money he earned by publishing his poems. He started showing signs of schizophrenia, and was treated by psychiatrists (now he probably would be diagnosed with borderline personality disorder). He never married and only had a small number of affairs, but frequently fell in love with the women who were treating him.

He died on 3 December 1937, aged 32, at Balatonszárszó, where he was staying at the house of his sister and brother-in-law. He lay down across a railway line and a passing train killed him. There is a memorial to him not far from the spot where he died. The most widely accepted view is that he committed suicide, but some experts say that his death was by accident. [1]

 

PoetryAttila József is the best known of the modern Hungarian poets internationally. His poems have been translated into many languages and he is taught in world literature classes around the globe. Hailed during the communist era of the 1950s as Hungary's great "proletarian poet", his life, personality, and works are now being re-evaluated with the current celebrations of the centenary of his birth. [2]

His first volume of poetry was A szépség koldusa (1922); at that time he was 17 and still in school. József studied privately for a year, and then entered the University of Szeged in 1924 to study Hungarian and French literature. With the help of a maecenas, Lajos Hatvany, he acquired a good education in Austria (1925) and Paris (1926-27), where he studied French literature and discovered the work of François Villon, the famous poet and thief from the 15th-century.

In 1925 József published his second collection of poems, Nem én kiáltok. He was expelled from the university because of a revolutionary poem, Tiszta szívvel. With his manuscripts he traveled to Vienna, where he made a living by selling newspapers and cleaning dormitories, and then to Paris, where he studied at the Sorbonne. During this period he read Hegel and Karl Marx, whose call for revolution appealed to him.

József's works were praised by such internationally known Hungarian researchers and critics as Béla Balázs and György Lukács. In 1927 several French magazines published József's poems.

József's third collection of poems, Nincsen apám se anyám (1929), showed the influence of French surrealism and Hungarian poets Endre Ady, Gyula Juhász and Lajos Kassák. The next year József joined the illegal Hungarian Communist Party. Döntsd a tőkét (1931) was confiscated by the public prosecutor and in 1931 József's essay Literature and Socialism (Irodalom és szocializmus) led to indictment. However, not long afterward, he left the Communist Party.

Külvárosi éj, a mature collection of poems appeared in 1932. His most famous love poem, Óda, from 1933 took the reader for a journey around and inside the body of the beloved woman. József's last two books were Medvetánc (1934) and Nagyon fáj (1936). With these works he gained a wide critical attention. Ideologically he had started to advocate humane socialism and alliance with all democratic forces. Only a few are aware of the fact that it was Attila József who first formulated the ars poetica of transrealism in his 1937 poem Welcome to Thomas Mann[3]. József's political essays were later included in vol. 3. of his collected works (1958). [4]

ElekZs•  2008. április 16. 21:17

Dal szerelemmel és gépelemekkel

  • Vénámra tekerve nyolcas drótkötél
  • Hozzád kötődöm én
  • És nincs az a pászmás mű alfa
  • Mely Tőled elvontathatna
  • A könyvben előttem csapágyak siklanak,
  • Tömít a tömítés
  • Mégis mi mindebből megmarad
  • Az egy ártatlan nevetés
  • .
  • Szívem diszlokáció mentén hasad
  • (Mint mikor eutektikus vasat
  • Kínoz a szakadásmérő szerkezet)
  • Ha nem érinthetem kezed
  • .
  • Két idegre U feszültséget kötök
  • Lám: kezem megremeg
  • Szívem gerjesztő körben tesztelem
  • Az eljárás neve szerelem.
  • .
  • 1993