Edo blogja

Reméltem áldás lesz az élet
mikor visszakaptam..
Szikrázó hajnalban, rájöttem hogy élek
Zihálva,süketen kapaszkodtam a sorsba..
-de az átkozott-
fátyolos sikátorba vágott,
és ott maradtam bénán
Azóta vágyom a partom
hol csillogó kövek közt
hullámzik
 a smaragd színű tó..

Kiáltás

Sóvárgó szíved
belekiált a csendbe
Nálam visszhangzik

Érzés

Simogatom Azt,
amit Te lelkednek hívsz
Puha bársonyos

Az idő sodrában
 --állok egyedül--
Nézem,hogy sietnek a napok
Magányosan,félve,rezzenetlenül
Várom,hogy valami jelet kapok
Indulj gyorsan!
Hisz várnak rád!
Én meg csak állok
--nézek--
Félszegen mosolygok
Maradjak?
Vagy rohanjak a többiekkel?
Talán..talán.....

Hófehér lepedőn,
várnék Rád epedőn!
Fűzfák árnyékában,
nádasok zugában..
Kagylóágyamon,
keressél Kincsem!
Tiéd a minden!

:)

nyári viharban
pillangószárny rebbenést
hiába várok

xx

magányos élet
kékmadár kereséssel
lassan eltelik

xx

elvirágzott már
szép cseresznyevirágom
szívem ott ragadt