Edeke blogja

Szerelem
Edeke•  2018. szeptember 2. 18:06

Issues

Kedves rajongóm! Itt van a szokásos versbeharangozóm. Nemsokára a főoldalon lesz, ha átmegy a rostán. Ezúttal gudzsaráti nyelv segítségével elferdítve.


Wolfman látta

Vámpír a tükörben,

Minden a középső holdon

Negyedik pénteken

Nos, nem tudom, mi lesz,

De tudom

A tükör nem mutat vért

Talán kétséges a számomra

Wolfman.

Nem, nem létezik, hanem belülről

Megbízhatóságát.

Megígérték a szex után,

Hívni fog ...

Gondolod?

Most, itt vagyok a korpás kiskutyákkal,

És csak két hajtás kelt a tejből.

Ó, áldott vagyok!

Igen, nem tudsz semmit az arcodról?

És nem tudod, hogy működik a CSOK ehhez?

Tele vagyok kérdésekkel

Ki távozott?

És mit kell tennem?

Ez azt mutatja, hogy e-M-a-T-o-P-H-a-g-i-A.

Nem érted?

Evés közben gondolhatok rá!

Edeke•  2013. július 15. 09:26

Áttoltam a nagyológyalun ezt is

Templomnál vártalak,

Ma is jól emlékszem,

A zivatar lógott az ég közepén,

Ám a nap olykor, még

Mifelénk csókolt és,

Kikukucskált, mulya kék szövetén...

 

Virággal, s reménnyel

Strázsáltam ottan, hol

Nem is sejtetted, hogy megleplek én,

Álmomban éltem át,

Újra, újra, újra,

Ezt a pár perces, szerelmes regényt..

 

És jöttél, és jöttél,

És elbújt az égen,

A gyászt felidéző, baljós förgeteg,

Ámulva-bámulva

Tátottam szájat, mert

Szépséged, lehagyta a képzeletet..

 

Én álltam, és vártam,

Hogy észre vegyél, már

Szívemben szíveddel, kezemben virág,

Te szívből kacagtál,

S csókokkal ragadtál

Egy férfi karjában..........s meghalt a világ.

Edeke•  2013. július 2. 07:36

Halványuló sziluett

                                          Már nem                                ……

                                emlékszem szemeid vad            tavára, csak

                          az érzésre, mikor bennük néha      megfürödtem,

                      s álomkép nekem, szerelmünk halála, a nap  amikor

                   én  megsemmisültem.  Az agyam  védelmében,  elmém

                 olykor kihagy, talán, ha ma jönnél velem    szembe     az

                utcán, már nem sejteném ki vagy! Ugyan-    is, átalakultál

               ideál lettél, ebben a remegő, hitvány kocso-   nyában,    és

               Te vagy a hibás,  hogy  egy  pár  rettenetes   verssel   több

                van, ebben, az amúgy is gagyi ál-világban.   De,  ha  éjjel

                     olykor  elkerül  az  álom,  és  unalmas      óráim, zúgnak

                    a fejemben, előttem áll az én  ideálom      aki nem hagy

                  élni, szeretni, csókolni, mert minden nő       kevés lesz, ha

                 kezdem viszonyítni, a  lelkemben  élő            kreált, hazug

                     lénnyel, aki tőlem, mindig, újabb                bűnt igényel

                       mert bűnözöm  amikor,  elém                        vetődik 

                          egy  kapualjból  hirtelen,  a                              régi

                          boldogság     Én   szememet                               le-

                               ….           sütve, szégyelve                              a

                                                 tettem, elindulok

                                                   hirtelen      tovább!

                                                    Már nem tudok szeret-

                                                     ni, vágyni, vagy imádni,

                                                  emlékeim  sírjában,  fogok

                                                éhen halni. S, ha egyszer végre

                                             elvesztem  az eszem, nyálcsorgatás

                                           közben, röhögök e versen………..

Edeke•  2013. június 27. 19:25

Azért a Szív az úr!

 

                     A szív                                ez a kis

              Húscafat  gondolt             egy merészet,   és

          rájött, hogy  a   végzet     őt jelölte arra a  posztra,

        hogy az észt ossza! Ezért elindult fel a fejbe, mert, hát

       szentül tudta, sőt hitte,  hogy jobban tudja  irányítani a

       testet, így egy puccsal, az agyat elküldte a balfenékbe,

       és rávetette magát a kormánykerékre. S legott mi lett?

         Az ember rémülten  látta, hogy mennyivel több szín

             s illat  van a  világban. Mennyi-mennyi madár,

                mind dallamoktól  hangos, az erdő a rét

                        orgiától rangos. S mennyi szép

                                Leány, játszik itt a          

                                      Fénnyel! Hát

                                            Ilyen

                                              Az

                                               Ha a szív, az ami vezérel.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom