2013.06.16

Kedves Naplóm!

Semmi! Egyszerűen megszűntem létezni....nem tudom mi volt az a szer, de kitörölt teljesen......remélem a halál nem ilyen (bár, ha ilyen lenne, úgy sem tudnék róla) Andi is furán néz...bár elmondhatnánk egymásnak.....biztosan Ő is megrettent.

Már nem tetszik annyira ez a kisérletezősdi.

Más: most, hogy ilyen "kitörölhetetlen" élményem volt elgondolkodtam a "miérten"! Miért gondolkodom? Miért nem szűnök, meg egyszerűen? 

Valaha nagy terveim voltak...nem...most is megvannak, csak a kifogások legyőzték az álmaimat! "Majd-man" voltam, magyarosan Pató Palibá'. Nevettséges! Most, hogy képtelen vagyok a mozgásra, szívesen odaadnék bármit, ha csak egy valamit véghezvihetnék abból, amit valaha kigondoltam.

Amatőrnek vallottam magam, mert nem mertem profi lenni! Mindig hiányzott az utolsó lépés...azt soha nem tettem meg! Ha van valaki akitől lehet kérni (nem dévényi Tibibá-bár hívhatjuk így is, vagy Istennek) akkor csak egy lépést kérek! Egy olyan lépést, amit sohasem mertem megtenni! Az sem baj, ha kinevetnek, vagy elutasítanak, de többé nem feküdnék itt úgy, hogy azon töprengek: Mi lehetett volna?

A franc megeszi az egészet!