2013.05.18

Kedves Naplóm!

 

Van ilyen! Nem volt kedvem semmihez....talán, nem is akarom, hogy elmúljon az állapotom...mögébúlyva, mintegy pajzsként használva a kómát, azt az illúziót hitetem el magammal valóságnak, hogy nekem senki sem árthat....illetve nam árthatok magamnak! Nem hozhatok rossz döntést...na bumm, hurrá, (igaz jót sem, de ára van mindennek.)...nincs felelősségem, na puff , (igaz szabadságom sem, de ára van mindennek.)...csak...tudjátok volt egy lány....az hiányzik néha......Eh', hagyjuk az önsajnálatot....lássuk mi tzörtént azóta, hogy utoljára írtam:

 

 

Gyulus-bulus, meg Andi-mumus, a szokásos napi, tapi partyval voltak elfoglalva....Mikor végre befejezték a huncutkodást ..,hatalmas sóhajt hallottam ...a szomszédos ágy felől., ...ezután kicsapódott az ajtó ..és két hatalmas ember lépett be.., ..dagadó izomzatot takart feslett trikójuk.., ..hatalmas méretű dobozt hoztak a vállukon. Kiváncsian fiksziroztam őket,nem sejthettem mit akarhatnak, de hamar fény derült a titokra: 
A dobozban egy tévé volt, 
és akkor megvilágosodtam.., 
Andi a múltkor jelzett,hogy szeretne egy tévét., 
hát amit ő akar azt meg is szerzi., 
Kettőt pislantott,és elégedett volt az arca.., 
Tehát ezért volt a Gyulával ennyire kedves.,No szép mondhatom,le vagyok döbbenve.,ezek a nők. 

 

 

 

 

 

 

 

 

(egész nap a Rozita ment...most jár az 526. résznél.......)