E.M.Miller blogja

Újabb versem került ki!

Még nem gyógyult be az a seb,
Amit okoztál.
Fáj és vérzik szüntelen,
Fáj, mert nem vagy mellettem,
Hogy befoltozzad.
Befoltozzad azt a sebet,
Amit okoztál,
Okoztál nem is
Olyan rég,
Csak majd egy éve,
Fáj és vérzik szüntelen.
Ez akkor szűnne meg,
Ha bevallanánk egymásnak
Titokban őrzött érzéseinket.
Egyedül csak te tudnád befoltozni,
De mivel tudom, úgysem fog
Befoltozódni, az én szívem
Örökre sebzett lesz.

2001. november 25.

Az oldalra e versem került ki legelőször. Ezt a verset még 2002-ben írtam. Nem mai darab. A legelső verseim egyike. De sokáig feladtam a versek írásást, és a regények írására adtam a fejem. Ami tavaly augusztus végén meghozta a gyümölcsét. megjelent az első könyvem.

A remény: magában a szó több mindent jelent.
Most csupán egyetlen szót: szerelmet!
Azt a szerelmet, amit irántad érzek, azt
a szerelmet, amely fáj és vérzik.
Minden éjjel reményekkel telve fekszem le,
hogy egyszer elmondod azt a szót,
amit régen várok tőled: szeretlek!
De én addig várok, várok reménykedve,
mert remélni kell, remélni tudni kell.

2002.