EDYKA blogja

EDYKA•  2013. március 27. 16:49

80 lány élete 1990(kollégium)

Mit nekem , te szobában repülő papucs,Vagy elkaplak , ámde nem kívánlak.

S kupánvágásom után , kidobott , sok helyre kívánlak.

Mit nekem te szakadt köntös , s morzsák halma ,

Hát én varrjam meg ? S takarítsam vala?

Ez már önmagában is röhej vala.

Mit nekem egy lány , hisz sok van belőle,

S ha betéved egy fiú , csodálkozás ne érje.

Úgy rohan feléje , mind a 80 lány,

Ne végre egy hímnemű!;s a folytatás talány..

Mit nekem egy rács , ha körömreszelőm van.

Kirágom én még a falat is , hiába van..

S ha jő a nevelőnő , nagy szigorral , mérgesen,

Majd azt mondom , friss levegőre van szükségem..

Elmesélek valamit , tanulság képpen ,

Ha hasonló esetbe esel , meglepetés ne érjen!

Történt egyszer , éjszaka volt , már régen feljött a hold ,

Ablakon két kaparás , s hallom , feszül a rács.

Kinézek , ki fia borja , hát a Pali erősködik kapaszkodva.

-Segíts Jutka!-mondta , -Nyomd a vasat szapora!

Én nyomtam , Ő meg húzta , de az meg sem mozdula..

És mivel , én ki nem mehettem ,

Azt mondta a Pali , elmúlt már a szerelem.

Elment Ő , s maradt velem , minden kínom , 

A történteket a rács számlájára írom!!

Fogadjátok jótanácsom , ha elrabolnak a vágyak , 

Innen ugyan ki nem juttok,

Hacsak alagutat nem ástok!


"kollégiumi mivoltom akkor írott emléke.."

EDYKA•  2013. március 24. 12:03

Róla , Neki...


 Mondd Isten , egy ember türelme mennyi fájdalmat bír?

Mikor gyötrelme , érzelme szüntelen kegyetlen kín!

 

Mikor adsz nyugalmat , kellemes bódulat mámorát már?

Hogyan lesz nagysága , szelleme,értelme teljesség tár?

 

Enyhítsd tömörített fájdalmát , add vissza lelki hatalmát!

Békítsd lázongó kételyét , világítsd háborgó elméjét!

 

Boldogság utadat vedd elő ,merre hol vagy Te tekergő? 

Türelmem adom én cserébe , fájdalmát eltörlöm belőle!

 

Gyötrelmét feloldom jósággal,kínjait kedvesség forrással

Bizalmam örökre átadom ,mosolyod lássam az arcodon! 

EDYKA•  2013. március 23. 21:41

Életem a Tiéd...1990

 

Láthatod , itt az életem,

Vedd el , ha olyan nagyon kell.

Hisz felajánlottam a létem,

Így már nem halhatok meg tisztességben.

Ketyeg az óra , forognak a percek,

Nem számít , nem számít a tested.

Add nekem a lelked,

Mert kegyetlenül kibelezlek.

Nem látod majd néhány végtagod 

belül,

se a lelkedet kívül.

No , és akkor hol lehetnek?

EDYKA•  2013. március 23. 20:48

Ne kérdezd...



Ne kérdezd,miért mosolygok,
Egyedül vagyok, egyedül vagyok.
Ha megkérdezed mégis,
Alázattal meghajolok,
Illedelmesen, vidáman válaszolok,
Mint emberszerető fétis.
Mert mi vagyok más?
Ki vagyok én,
Az összeomló világ kerekén?

Ne kérdezd, miért sírok,
Egyedül vagyok, egyedül vagyok.
Ha megkérdezed mégis,
Magam szégyellve elfordítom,
Letörlöm a csordogáló patakom,
Élek is, meg nem is.
Mert vagyok én,
Én vagyok én,
Az összeomló világ kerekén...

EDYKA•  2013. március 23. 11:26

Szerelemmel körülveszlek

Szerelemmel körülveszlek,

Értelemmel felvértezlek,

Kérem minden rezzenésed,

Szemed,tested,észlelésed!

 

 Karomban ha megérintlek,

Testemmel ha melengetlek,

Minden érzés éled Benned,

Szerelemmel körülveszlek!