EDYKA blogja

Személyes
EDYKA•  2013. április 12. 07:56

Kezdet és Vég

Ott kezdődik

Ahol kezdtem,

Megidéztem,

Elé tettem.

 

Szívem minden

Darabkáját,

Összekötő

Test csodáját.

 

Minden szép és

Jónak ellen,

Jött a Démon

Nagy sebesen!

 

Elragadni

Összes kincsem,

Szívem , testem

Szeretetem.

 

Én álltam ott!

Én haltam ott!

Kínok kínját 

Én kaptam ott!

 

Vesszen minden

Énmiattam?

Halványuljon 

Fény miattam?

 

Keressen a

Gyilkos engem!

Ilyen bátor

Legyen tettem!

 

Hová lépjek

Én Őérte,?

Ki más vinné

Tettem szépre?

 

Nem engedem,

Feledésbe!

Oldódj fel az

Ölelésbe!

 

Szerelmemmel

Megbékélek,

Dobogókő

Megkérdezlek!

 

Mit tehetek

Más egyebet,

Életemben

Hűn szeretek!

 

Mást ehhez

Én nem tehetek..

EDYKA•  2013. március 30. 07:27

Harc...és harc...

Harc nélkül nincs győzelem ,  

De sérül a tiszta érzelem . 

 Nehéz tartani stabil helyzetét , 

 Régi létező gyönyör képzetét.

 

Csata végeztével mi marad majd?

 Melyik fél kiállt majd jajjt?

 Ki áll majd lábán rendületlen ? 

 Megrendülten ? Ó mit tettem!?

 

Hiába nyertem...?

 

 

EDYKA•  2013. március 28. 07:43

Néma harc...

Szavak , amiket nem hangoztatnak , 

Betűk , mekyeket le sem írnak . 

 Képek , amiket nem festenek , 

 Versek , melyeket nem költenek . 

 Hangok , melyeket a sikoly ébren tart , 

 Szívek , akiket a közöny fogságban tart . 

 

Testek , amiket befed a felejtés , 

 Tervek , a föld a magvak a vetés . 

 Elmúlás , amit annyira keresnek , 

 Élet , amit a halál nevez vesztesnek . 

 Hangok , melyeket a sikoly ébren tart , 

 Szívek , akiket a közöny fogságban tart . 

 

Mégis élvezem a hangod zengését , 

 Hallgatom a dallamod lejtését ! 

 Széttöröm a közönyt az elmúlást , 

 Életemben soha nem akartam mást.

 

 

 

EDYKA•  2013. március 28. 07:31

Igazam van..:)

Én lakom az ország legkülönbözőbb részén , csak ezt mások nem akarják elismerni...

EDYKA•  2013. március 27. 16:49

80 lány élete 1990(kollégium)

Mit nekem , te szobában repülő papucs,Vagy elkaplak , ámde nem kívánlak.

S kupánvágásom után , kidobott , sok helyre kívánlak.

Mit nekem te szakadt köntös , s morzsák halma ,

Hát én varrjam meg ? S takarítsam vala?

Ez már önmagában is röhej vala.

Mit nekem egy lány , hisz sok van belőle,

S ha betéved egy fiú , csodálkozás ne érje.

Úgy rohan feléje , mind a 80 lány,

Ne végre egy hímnemű!;s a folytatás talány..

Mit nekem egy rács , ha körömreszelőm van.

Kirágom én még a falat is , hiába van..

S ha jő a nevelőnő , nagy szigorral , mérgesen,

Majd azt mondom , friss levegőre van szükségem..

Elmesélek valamit , tanulság képpen ,

Ha hasonló esetbe esel , meglepetés ne érjen!

Történt egyszer , éjszaka volt , már régen feljött a hold ,

Ablakon két kaparás , s hallom , feszül a rács.

Kinézek , ki fia borja , hát a Pali erősködik kapaszkodva.

-Segíts Jutka!-mondta , -Nyomd a vasat szapora!

Én nyomtam , Ő meg húzta , de az meg sem mozdula..

És mivel , én ki nem mehettem ,

Azt mondta a Pali , elmúlt már a szerelem.

Elment Ő , s maradt velem , minden kínom , 

A történteket a rács számlájára írom!!

Fogadjátok jótanácsom , ha elrabolnak a vágyak , 

Innen ugyan ki nem juttok,

Hacsak alagutat nem ástok!


"kollégiumi mivoltom akkor írott emléke.."